Minél tovább tart ez a háború, annál több mindent kell majd Kínának adniuk – áron alul.
„Írom a Máglyatűz új, bővített kiadásának jeleneteit – az angol verzió alapján. Mindig is úgy gondoltam, hogy az orosz-kínai kapcsolatokban az oroszok a kitettebb fél – a lentebb idézett jelenet 2017-ben játszódik. Ma Putyinnak még kevesebb opciója lenne egy tárgyaláson a kínaiakkal. Míg Kína tud diverzifikálni, honnan vesz olajat, gázt, stb., az európai piac kiesése után nagy vevőként az oroszoknak csak Kína és India van – de az indiai rúpiával sok mindent nem tudnak kezdeni, ráadásul mind a két irányba kénytelenek piaci ár alatt eladni.
A jelenet ezen része a hadiipari dilemmákról szól:
»Csak míg Kína nagy hozzáadott-értékű ipari termékeket szállított, a telefonoktól a gépjárművekig, Oroszország exportjának csaknem kilencven százaléka üzemanyag, gáz, fém, élelmiszer, fűrészáru és drágakő volt. Nyersanyagok.
Oroszország pusztán egy dologban volt előnyben: a katonai technológiában, gondolta a Cár. De még ez is változott, méghozzá gyorsan. A kínaiak mindent próbáltak megvenni és ellopni az oroszoktól. A kettő kéz a kézben járt. Általában csak pár tucat példányt vásároltak az orosz fegyverekből. Legutóbb, egy évtized után, amikor Kína semmit sem vásárolt, de sokat lopott, 24 Szu-35-ös többcélú vadászgépet szerzett be.
Csekély kétmilliárd dollárért.
Lengyelország 48 darab F-16-ost vett az Egyesült Államoktól majdnem kétszer ennyiért. Miután a gépek megérkeztek, a kínai mérnökök szétszedték az egyik vadászgépet, még az utolsó csavart is alaposan megvizsgálva. Ebben nem volt semmi újdonság. Ugyanezt tették a szovjet és orosz tankokkal és vadászgépekkel is. Semmit sem lehetett tenni, hogy ezt elkerüljék. Ha Oroszország nem adott el egy gépet, a kínaiaknak általában sikerült megszerezniük a tervrajzokat. Egyetlen nagy problémájuk volt: a sugárhajtóművek. A fémek megfelelő ötvözése, mondták a Cárnak, a gyenge pontjuk. A nagy teljesítményű hajtóművek hatalmas hője és nyomása különleges szuperötvözeteket igényelt. Az oroszok jók voltak a nikkel- és kobaltötvözetekben, a kínaiak kevésbé. Vagy legalábbis ezt gondolta, amíg a Császár meg nem mondta neki, hogy Kína nem vesz további száz Szu-35-öst. Vajon a sugárhajtóművek terén is felzárkóznak? A kínaiak csak egy kis tétel Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlását ajánlották fel. Hogy lemásolják az S-400-ast, ahogyan az S-300-asnál is tették. A légvédelmi rakétarendszerek fejlesztésében 4-5 évvel voltak lemaradva Oroszország mögött. Oroszország kész volt eladni a technológiát, de nem az általuk kínált fillérekért.«
Nos, minél tovább tart ez a háború, annál több mindent kell majd Kínának adniuk, áron alul. Technológiát is...”
***
Nyitókép:
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Az SZBU bosszúja az orosz fővárosban is többször utolérte az ellenséges hadsereg krémjét 2022 óta.
A legrosszabb forgatókönyv így elkerülhetőbbé válik.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket” – mondta Szijjártó Péter.
Sokan felkapják erre a fejüket.
„Ukrajna és Oroszország nagyon közel áll a háború rendezéséhez” – mondta az amerikai elnök.
Az amerikai elnök már alá is írta a rendeletet.
Kövesse velünk Ön is élőben a Mandiner közvetítését és a miniszterelnök beszédét szombaton 10:00-tól!
