Vigyázni kell a fuldoklóval, mert az megával ránthatja azt is, aki segíteni akar neki.
„Az ukrán gabona behozatal tiltásának feloldása nemcsak tovább mélyítette az Európai Unión belüli árkokat, de szembe fordította egymással a két szövetségest, Lengyelországot és Ukrajnát is. Mi lesz a lengyel-ukrán barátsággal? Mi húzódik meg e viták mögött? Változik-e Európában az Ukrajna mögötti kiállás? Miért van már sokaknak elege a követelőző ukrán stílusból? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a jelenlegi válság kapcsán Konsztantyin Bondarenko ukrán politológussal, az Ukrainszkaja polityika alapítvány vezetőjével.
Megbontotta az európai egységet az Európai Bizottságnak az a döntése, amellyel feloldotta az ukrán gabona import szeptember 15-én lejáró tilalmát. Az Európai Unió még tavasszal Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária nyomására tiltotta ki átmenetileg az ukrán búzát, napraforgót, repcét és kukoricát. Ukrajna öt szomszédja régóta kérte Brüsszelt, hogy avatkozzon be, mert a háború kezdete óta vám- és kvótamentesen Ukrajnából az unióba érkező mezőgazdasági termények tranzitországa helyett célországává váltak. A jóval olcsóbb ukrán áru lenyomta az uniós árakat, emiatt a helyi gazdák csak jókora veszteséggel tudták értékesíteni a terményüket, ezen kívül az olcsó ukrán gabona miatt a kereslet is drasztikusan visszaesett. Az elmúlt év nagy részében a világ egyik legnagyobb exportőrének számító Ukrajnából származó gabona mintegy 60 százaléka az EU öt keleti országán keresztül érkezett. A vita azután eszkalálódott, hogy Ukrajna, amely a fekete-tengeri kikötőinek de facto orosz blokádja miatt a szárazföldi útvonalak felé fordult.
»A bizottság lépésére válaszul Lengyelország, Magyarország és Szlovákia azonnal bejelentette, hogy egyoldalúan betiltják az ukrán gabona behozatalát«
Ezzel szembe mentek az Európai Bizottsággal, és megsértették az EU egységes piacának szabályait. Ezt a válaszlépést több uniós tagország kormánya is erősen nehezményezte, Ukrajna pedig a WTO-nál indított pert e három ország ellen az ügyben. Ezt követően Pozsony előzetesen megegyezett Kijevvel arról, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezi az ukrán exportot, és tárgyalások kezdődtek Varsó és Kijev között is. Előtte azonban Ukrajna még Ukrajna belengette, hogy embargót készül bevezetni a lengyel hagymára, paradicsomra, káposztára és almára.
»A döntés nyomán egymásnak feszült a két szövetséges, Lengyelország és Ukrajna, majd néhány kemény ütésváltás után a viszony enyhülni kezdett«
Volodimir Zelenszkij az ENSZ-ben azzal vádolta meg a közép-európaiakat, hogy csupán színlelték a szolidaritást Ukrajnával, és Oroszországot támogatják a lépéseikkel. Varsó erre bekérette az ukrán nagykövetet, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig televíziós beszédben jelentette be a döntést, hogy nem szállítanak többé fegyvereket Ukrajnának. A lengyel ellenzék vezére, az ukrán gabona export tilalmának meghosszabbításáért egyébként Brüsszelben szintén lobbizó Donald Tusk azonnal megpróbálta a választási kampányban kihasználni a helyzetet, és kijelentette, hogy a lengyel kormány hátba szúrja Ukrajnát. Andrzej Duda az ENSZ-ben Ukrajnára utalva arról beszélt, hogy vigyázni kell a fuldoklóval, mert az megával ránthatja azt is, aki segíteni akar neki. Elmaradt New Yorkban a két elnök tervezett találkozója is. Idővel aztán csillapodott a vita, Varsó közölte, hogy természetesene a fegyverszállításról kötött eddigi megállapodásokat teljesíti, később pedig meglátják, mi lesz.”
Nyitókép: AFP / Anadolu Agency / Diego Herrera Carcedo
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Egyre több országnak van elege.
Az biztos, hogy nem fog meghátrálni Magyarország.
A virágzó fejedelemséget széltében-hosszában tatárok és törökök tízezrei taposták vérbe és sárba, amit a fejedelemség soha nem hevert ki többé. Megtörtént a legrosszabb, ami elképzelhető.
Ezek voltak csütörtökön a Mandiner legolvasottabb hírei.
Világossá vált, miről kell majd áprilisban döntenünk.
Orbán Anita arra törekszik, hogy Ukrajna minél hamarabb tagja legyen az Európai Uniónak.
A Tisza Párt alelnöke az Európai Parlament szakbizottságát képviseli a Soros-támogatást élvező NGO-nál.
