Lesz-e magyar érdekképviselet Pozsonyban? – nem lehetetlen, de pokoli nehéz lesz

Magyar vagy legalább részben magyar pártból három is indul a szeptember 30-án esedékes szlovák választáson. A legerősebb kétséget kizáróan a Szövetség, amely hosszas huzavona után 2021-ben jött létre a Magyar Közösség Pártja (MKP) és az abból kiszakadó, majd kebelére visszatérő Most–Híd zöméből, illetve az Összefogás Mozgalomból. Az egybeolvadó hárompártok érezték, hogy nem nagyon van választásuk, miután korábban az akkor még Magyar Koalíció Pártja néven futó MKP, majd a Híd esett ki a törvényhozásból, egyenként – egymással harcolva – nem bírván megugrani az 5 százalékos bejutási küszöböt. Azonban a Szövetség eddigi történetét nagyban meghatározta az, hogy az egykori riválisok, már a pártszövetségen belüli platformokként, folytatták a marakodást. Ez erodálta a magyar közösség bizalmát, s egy ponton a Híd néhány tagja otthagyta a formációt, európai késsel-villával megették a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség maradékát, felvették a Most–Híd 2023 nevet, s összeálltak Mikuláš Dzurinda volt miniszterelnök Kékek nevű szervezetével. Emellett a 2019-ben alapított Magyar Fórum is feltűnt a radaron.

Hogy most mégis több közvélemény-kutató cég a parlamenti küszöb fölött mérte a Szövetséget, csodaszámba megy – bár a pártelnök, Forró Krisztián láthatóan hisz a csodákban. Talán kénytelen is, mert látja, hogy a magyarok érdekeit semmibe veszik Szlovákiában. „Az embereknek elegük van az utóbbi három és fél év káoszából, de az időszak legnagyobb vesztese a magyar közösség volt” – hangsúlyozza lapunk kérdésére. A magyarok lakta régiókba ugyanis semmiféle beruházás nem érkezett, pedig fejlesztenivaló akad bőven, legyen szó akár az út-, akár a csatornahálózatról. Tapasztalat, hogy 

a szlovák pártokban pedig nem lehet bízni e téren – summáz. „Ne feledjük: a legtöbb beruházás akkor jött ide, amikor az MKP még parlamenti párt volt” – mutat rá.

Forró megjegyzi: a szövetséghez tartozó polgármesterek nyár eleje óta kongatják a vészharangot a fokozódó migrációs nyomás miatt, de „mivel a pályán kívülről kiabálunk be, nem hallották a hangunkat, és megint ott tartunk, hogy kampánycélra használják fel az ügyet, megoldani senki nem akarja. Kelet-Szlovákiában csak tűzoltás van, a megelőzéssel nem foglalkoznak, a polgármestereinket magukra hagyja az állam”. A pártelnök szerint a Szövetség a parlamentben hatékonyabban tudná támogatni a régió településvezetőit is.

Úgy véli, nem lehetetlen megugrani az 5 százalékot, hiszen 8,5 százaléknyi magyar él Szlovákiában. „Csupán azt a sikert kell megismételni, amit a megyei választáson értünk el tavaly októberben, amikor az 54 megyei képviselői hellyel a legeredményesebb párt voltunk Szlovákiában. A siker mutatja, hogy van erő a közösségünkben, és együtt el tudjuk érni a régióinkban a képviseletet. Most erre minden esély megvan.”

Az elnök úgy érvel, hogy ha a két kis párt politikusai valóban az embereket akarják szolgálni, akkor visszalépnek, hiszen 1 százalékon állnak, így a rájuk adott szavazat annak az esélyét csökkenti, hogy a Szövetség mint egyedül esélyes erő bejusson a parlamentbe. A szlovák pártok kapcsán kevésbé tűnik aggodalmasnak Forró: bár választásokkor a magyar régióba is eljönnek kicsit udvarolni a szlovák politikusok, egyébként rendre megfeledkeznek a magyarlakta vidékekről. Hozzáteszi: az érkezésével a hidasok kiszakadását okozó Gyimesi György is azért hagyta ott az Igor Matovič egykori miniszterelnök vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) pártot, mert ezt belátta. Forró Krisztián úgy látja, a marakodásnak is véget vetett a párt ilyetén „tisztulása”.

A magyar kártyát ezúttal talán visszafogottabban játsszák ki a szlovákok, azonban a mélyben ugyanazok a struktúrák működnek. Ez látható a legutóbbi helyhatósági reformtervnél, ahol feldarabolták a magyarlakta részeket, méghozzá a lehető legelőnytelenebb módon, Komárom lefokozásával, Dunaszerdahely járásának felosztásával, Somorja Pozsony hóna alá csapásával. Nem véletlenül nevezte a tervezetet Őry Péter politikus, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, a közigazgatási reformok szakértője kis Trianonnak. A magyar parlamenti képviselet tehát nemcsak fejlesztési lehetőségek előtt nyitja meg a kaput, de egy jelentős veszélyhelyzet elkerülésére is módot adhat.

Természetesen megkerestük a másik két formáció, a Magyar Fórum és a Kékek, Híd–Most képviselőit is, de lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A Simon Zsolt korábbi földművelésügyi miniszterhez köthető, konzervatívabb Magyar Fórum minden szándéka ellenére eltűnőfélben van, s a Kékek, Híd–Most is a Bugár Béla-i önfelszámolás útját látszik járni. Egyébként az utóbbi szervezet nemrég kampányrendezvényt tartott Kassán Miku­láš Dzurindával és Sólymos Lászlóval, de a hírek szerint egyikük sem vette a fáradságot arra, hogy magyarul is köszöntse a megjelenteket.

Nyitókép: Pozsonyi derengés
Forrás: Shutterstock