Több építész is szívügyének tekinti a klímaváltozást és fontosnak tartja, hogy tegyen a városi levegő minőségének javítása érdekében.
A híres építészek tervei, valamint a megvalósult álmai komoly előrelépést jelentenek a fenntartható városok létrehozásában. Ken Yeang Kuala Lumpur-i építész például kutatásai során egyértelműen bebizonyította, hogy a bioszféra és az épített környezetünk szoros összefüggésben állnak egymással. A kettő között ugyanis egyértelműen körkörös kapcsolat mutatható ki. Az építész ezen körkörösség miatt felhívta a figyelmet egy jelentős veszélyre: a városi hulladék elhelyezésre.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ember és a természeti világ együttéléséről, építészeti értékteremtésről, fenntartható városokról és a passzívházak fontosságáról is beszéltek a MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszusán, melynek szervezője az Artifex Kiadó (a vezető hazai építész-foylóirat, a Metszet kiadója) volt. Folytatódik tudósításunk!
Mint az építész rámutatott: a hulladék valójában a környezetünk része marad, azaz „nincs hová kidobni”. Ken Yeang ebből arra a logikus következtetésre jutott, hogy a természetbe szervesen illeszkedő rendszereket kellene létrehoznunk, mert szerinte a jelenlegi, emberi ökoszisztéma ugyan nem lehet fenntartható, a zöld építészet keretében az emberek egyfajta hibrid ökoszisztémát hozhatnának létre.
Meggyőződése szerint
természeti élőhelyeket kell kialakítani az épületekben, amelyek között zöld tetők és zöld folyosók segítségével összeköttetést kell biztosítani.
„Ez a mentalitás segíthet csak abban, hogy az emberiség a későbbiekben élhető városokban lakjon” – fogalmazott. Egy ilyen rendszer azzal a természetes hozadékkal jár, hogy megköti az üvegházhatású gázokat, életteret jelent az állat- és növényvilágnak, de segít a túlmelegedés leküzdésében is – mutatott rá. Yeang kutatásai nyomán úgy találta, erre a tető és a homlokzatok egyes részei a legalkalmasabbak.
A zöld építészet korábban Raimond de Hullu holland építész fantáziáját is megragadta, aki újrahasznosított fából és organikus szigetelőanyagokból épített, megújuló energiával működő házakat hozna létre. Az elképzelései szerint az épületek körül minden zöld lenne.
A fenntarthatóságot szívén viselő építeszet ráadásul igen látványos alkotásakra képes. Amikor például a milánói Bosco Verticale kerül szóba, az „alkotás” kapcsán szó szerint egy függőleges erdőre kell gondolnunk. A városban található 110, illetve 76 méter magas tornyokra ugyanis összesen egy hektárnyi erdőt telepítettek, melynek tervei Stefano Boeri díjnyertes olasz építész keze munkáját dicsérik.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy holland építész teljesen átértelmezné a lakókörnyezet fogalmát. Városokban alakítana ki zöld oázisokat.
A Bosco Verticale megtervezésénél a legtöbb időt a fák és növények fajtáinak kiválasztása igényelte, mivel a botanikusoknak közel két évükbe telt, amíg megtervezték a függőleges erdő tornyaihoz leginkább illő és a nyári forró klímát is elviselő flórát.
A két toronyra 490 közepes és nagy növésű, valamint több mint 250 kisebb méretű fát ültettek,
emellett 5000 bokor és 11 000 évelő növény borítja a teraszokat.
Az elképesztő alkotást az alábbi videóban tekintheti meg:
A legújabb város, ahol Stefano Boeri folytatta fentebb említett alkotással megkezdett munkáját Utrecht, ahol az építész célja, hogy az élő természetet sikeresen integrálja a városi környezetbe. A városban épülő zöld toronyház a „Wonderwoods” fantázianévre hallgat, és az építész saját bevallása szerint 300 fa és további 10 000 növény fogja majd ékesíteni ezt a holland toronyházat.
A projekt várhatóan 2024 nyarára fejeződik be, amelynek kapcsán fontos kiemelni, hogy Utrecht nem az első holland város, amely függőleges erdővel ellátott épületet kap. Stefano Boeri kiemelt projektje volt korábban a „Trudo Vertical Forest”, amely Eindhovenben épült 2021-ben, és amely az első függőleges erdő volt a világon, amely szociális lakásokat kínált.
A függőleges erdők a városi ökoszisztéma részeként az építészek becslése szerint
évente akár mintegy 41 tonna oxigént képesek előállítani, miközben elnyelik a CO2-t és felfogja a finom porszemcséket.
Többen is bebizonyították már, hogy a nyári forróság egyre több emberéletet követel. A fák, cserjék és egyéb zöld területek a víz elpárologtatásával azonban csökkenthetik a városok hőmérsékletét. Nyáron a lombozat árnyéka jelentősen csökkenti a hőmérsékletet a homlokzaton és az épület belsejében egyaránt, de az emberek érezni fogják az energiamegtakarítás előnyeit is, mivel kisebb arányban fognak használni klímaberendezéseket.
A növények a levegő tisztítása mellett a város zajszennyezését is tompítják. Emellett számos tanulmány hangsúlyozza, hogy a zöld felületek jelenléte csökkenti a stressz mértékét is. Érdekesség, hogy ennek első, tudományos bizonyítékát már 1984-ben, a Science folyóiratban is bemutatták.
Nyitóképen: Függőleges erdő Milánóban. Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
Nagy változások lehetnek egész Közép-Európában.
Rendkívül kellemetlen helyzetbe kerültek az olaszok, a magyarok viszont jól járhatnak a döntéssel.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A cseh-lengyel határ mentén fekvő területek különösen súlyosan érintettek.
Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
Visszaviszik a „helyére”.
