Orbán Viktor felszólalt az ENSZ-klímakonferencián!
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A szakértők szerint az árvíz önmagában nem okozott volna ekkora bajt, ám több tényező súlyosbíthatta a hatásait, mint például a nem megfelelő infrastruktúra, a figyelmeztetések hiánya vagy éppen az éghajlati válság hatásai.
Legkevesebb tizenegyezer áldozata van már a Líbia keleti partján fekvő Dernában pusztító árvíznek – írja a CNN. Becslések szerint a városnak mintegy 100 ezer lakosa volt a tragédia előtt, az ENSZ friss adatai alapján tehát a lakosok tizede odaveszhetett. Ráadásul az ENSZ szakértői szerint a számok növekednek majd, ahogyan újabb és újabb áldozatokat találnak meg a mentőcsapatok, amelyek fáradhatatlanul dolgoznak a túlélők felkutatásán.
Az ENSZ tájékoztatása szerint
legalább negyvenezer embernek kellett elhagynia otthonát a Dánielnek nevezett vihar pusztító esőzései miatt.
Ugyanakkor a szakértők szerint a víz önmagában nem okozott volna ekkora bajt, ám több tényező súlyosbíthatta a hatásait, mint például a nem megfelelő infrastruktúra, a figyelmeztetések hiánya vagy éppen az éghajlati válság hatásai.
A CNN emlékeztet arra, hogy a nemzetközi mentőcsapatok arról számoltak be: a legtöbb holttestet a vízben találják meg. Ezért segítséget is kértek, hogy ezeket kiemelhessék a Földközi-tengerből. A holttestek bomlásnak indultak, így egy ponton túl már nem is lesz lehetséges kiemelni azokat.
Az egyiptomi mentők képviselője azt mondta: ha megkapják a megfelelő felszereléseket, naponta 100 holttestet tudnak majd felhozni.
Ha viszont a sok iszap alatt ragadt holttestet nem tudják kiemelni, akár egészségügyi válságot is okozhatnak a városban.
A szakértők szerint a vihar hatását nagymértékben súlyosbították olyan tényezők, mint az öregedés, az omladozó infrastruktúra, a nem megfelelő figyelmeztetések és a gyorsuló éghajlati válság hatásai. Derna, a katasztrófa epicentruma két részre szakadt, miután az árvíz egész városrészeket söpört el.
„Mivel több ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, a taposóaknáknak és a háborús robbanóanyagnak való kitettség kockázata növekszik, mivel az árvizek most eltolták az aknákat” – derült ki a cikkből. Annak a közel 300 ezer gyermeknek, akik ki voltak téve a vihar okozta áradásoknak, most olyan veszélyekkel is fokozottan kell majd szembenéznie, mint a kolera, az alultápláltság és a kiszáradás.
Az infrastruktúrát sem kímélte az áradás, ugyanis közel 900 épület teljesen megsemmisült Dernában a líbiai állami média, a LANA szerint. A mentőcsapatoknak tehát nagyon nehéz dolga van, összeomlott épületeken mennek keresztül, és a tengerben kutatnak, hogy megtalálják az eltűnteket.
A tunéziai misszió képviselője azonban elmondta, hogy a keresését az is nehezíti, hogy a holttestek gyorsan lebomlanak, és egy ponton túl talán már nem is lehet megtalálni őket.
Segítségre van szükségünk, hogy beavatkozásunk hatékonyabb legyen”
– tette hozzá a képviselő. Ezzel a problémával kapcsolatban két dernai női önkéntes azt mondta a CNN-nek, hogy a testek, amelyeket most látnak, már nem azonosíthatók, mert mind ugyanúgy néznek ki, miközben bomlanak.
***
Nyitókép: AFP/Anadolu Agency