A világ legveszélyeztetettebb állatfajai közé kerülhet be a víziló
Jelenleg még engedélyezett a vadászatuk is.
Egy innovációnak köszönhetően úgy tűnik, megmenekülhetnek egyes kihalás szélére sodródott fajok.
A BBC nemrég arról írt, hogy néhány kutatóknak sikerült alternatív elefántcsontot előállítaniuk mesterséges körülmények között. A hír jelentősége tudományos jelentőségén túl abban is áll, hogy a lépés segíthet megannyi nagyvad életének megmentésében, hiszen a nemzetközi tilalmak ellenére évente több ezer afrikai elefántot ölnek meg illegálisan agyarukért.
Az elefántcsont, vagy ahogyan néha nevezik, a „fehér arany” a történelem egyik legértékesebb és legkeresettebb árucikke volt. Igazi luxustermék, amelyből ékszereket, fegyvereket, hangszereket és külöböző figurákat készítettek. Olyan tulajdonságkatalógussal rendelkezik, amellyel kevés más anyag „büszkélkedhet”: szép, tartós, homogén megjelenésű, könnyen faragható, miközben fényét is megőrzi.
Az 1970-es évek végén több mint 1,3 millió elefánt élt Afrikában. Ma már körülbelül 450 ezer példány járja a szavannákat. A szigorú büntetések ellenére évente legalább 20 ezer afrikai elefántot ölnek meg az agyaráért. 1989-ben a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (Cites) betiltotta az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét, de az elefántpopulációk továbbra is szenvednek az orvvadászok tevékenysége miatt. Az ázsiai és afrikai fekete piacokon ugyanis a kereslet újból és újból megélénkül.
Tudósok egy csoportja, élükön Thaddäa Rath-tal, annak érdekében, hogy a még napjainkban is nagyfokú keresletet az állatok bántalmazása nélkül elégítse ki, egy alternatív anyagot hozott létre a Bécsi Egyetemen, amely a, „Digory” nevet kapta.
A speciális anyag 3D-nyomtatással készül, és némi csiszolással olyan faragvány készíthető belőle, amely megtévesztően hasonlít az elefeántcsontra.
Mint a cikkből kiderült, Rath és csapata az elefántcsont optikai és esztétikai tulajdonságait kívánta utánozni, miközben hasonló szilárdságot és sűrűséget kívánt elérni. Ezenkívül a fához hasonló, Schreger-vonalaknak nevezett vizuális struktúrát is igyekeztek alapul venni.
A Digory szintetikus gyanta és kalcium-foszfát részecskék felhasználásával készül, amelyet rétegről rétegre nyomtatnak ki a 3D nyomtatóval, majd a kívánt formát adják neki. Az anyagot ezután színre illesztik – szem előtt tartva, hogy az elefántcsont áttetsző –, megfestik, majd polírozzák, hogy a természetes elefántcsont hihető utánzatát hozzák létre.
Rath ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozva arra is kitért, hogy a Digory kereskedelmi forgalomba hozatala rengeteg kihívással jár, pedig az ékszer-és fegyverkészítők részéről az érdeklődés folyamatos, miközben a termék alacsony szén-dioxid-kibocsátású, gyors és egyszerű a gyártási folyamata, és nem utolsó sorban meggyőző eredményt kínál.
Annak ellenére, hogy a mesterségesen előállított Digory szinte mindenben utánozza az elefántcsont tulajdonságait, a kémiai szerkezete semmiben sem egyezik meg vele. Ellentétben azzal a szintetikus elefántcsonttal, amelyet egy németországi tudóscsoport hozott létre 2019-ben. A szintetikus elefántcsont létrehozásának ötlete abból fakadt, hogy a zongorabillentyűk elefántcsont furnérját szerették volna helyettesíteni – idézte fel a BBC.
Azonban nemcsak az elefántok kerültek a kihalás szélére a túlzásba vitt illegális vadászat miatt. Nemrég a Guardian arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízilovak populációja is vészesen zsugorodik a klímaváltozás, az orvvadászat és az ezzel szorosan összefüggő kereskedelem miatt.
De egy korábbi, Magyar Nemzetben megjelent írás szerint pár éve aggasztóan sok tobzoska is orvvadászok áldozatául esett Namíbiában. Pohamba Shifeta namíbiai környezetvédelmi, erdőügyi és idegenforgalmi miniszter szerint 2020-ban rekordszámú, 308 állat lett a vadászok zsákmánya, ideértve az élve elejtett egyedeket is. Eközben az afrikai országban az elefántok és orrszarvúak egy kormányrendeletnek köszönhetően már nagyobb biztonságot élveznek – derült ki egy közleményből.
A Magyar Mezőgazdaság Magazin a BBC cikkére hivatkozva még a koronavírus-járvány időszakában arról írt, hogy a pandémia következtében
Ázsiában és Afrikában is megugrott az orvvadászat, ennek pedig sok esetben a veszélyeztetett állatok lettek a vesztesei.
A különböző állatvédő szervezetek akkor arra szólították fel a G20 országait, hogy a gazdaságélénkítő terveikbe a természet védelmét is emeljék be.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelenleg még engedélyezett a vadászatuk is.
Idézték Colin Poole-t, a Wildlife Conservation Society (WCS) vadvédelmi szervezet kambodzsai igazgatóját is, aki 2020-ban úgy vélekedett, hogy a természetvédő szervezeteknek minden meg kell tenniük a helyiek támogatásáért. „Ők jelentik ezen erdők, madarak, vizes területek számára az utolsó védelmi vonalat, és ők azok, akiknek azonnali támogatásra van szükségük, hogy legyenek alternatíváik és ne a természet erőforrásait kelljen kizsákmányolniuk a túléléshez” – emelte ki felszólalásában.
Nyitó- és belső kép illusztráció. Fotó: Pixabay/designerpoint, Pixabay/gapyearescape