Denisz Smihal rögtön hozzá is tette, mekkora támogatásra van szükségük a nemzetközi partnereiktől.
Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásnak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint. Hozzátette: az ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben.
A politikus elmondta,
Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.
„Ekkora összegre van sürgősen szükségünk, hogy reményt és erkölcsi biztatást adhassunk a társadalomnak a küzdelmünkhöz, valamint hogy biztosíthassuk államunk egységét, és az ukrán társadalom erkölcsi és lelki tartását” – fogalmazott a kormányfő. Smihal szerint Ukrajnának eddig 28 milliárd dollárnyi külföldi támogatást sikerült biztosítania. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna partnerei jelenleg támogatják az országot a háború miatt, de ha annak vége lesz, a nemzetközi támogatás mértéke jelentősen csökkenni fog.
Lényegében egyedül maradunk a problémáinkkal. A támogatás mértéke sokkal alacsonyabb lesz. Ezt is figyelembe kell venni, és most kell megtenni a lehető legnagyobb erőfeszítéseket”
– tette hozzá az ukrán miniszterelnök.
„Elvesztettük gazdaságunk és vállalataink mintegy 30 százalékát. Elveszítettünk mintegy 3,5 millió munkahelyet. A háború első évében elveszítettük az ukrán hazai össztermék (GDP) 29,5 százalékát. Ez azonban kevesebb a vártnál. Az üzleti vállalkozások alkalmazkodtak, és továbbra is alkalmazkodni fognak. Idén enyhe növekedést várunk a tavalyi évhez képest” – fejtette ki Smihal. Hozzátette: idén 12,8 százalékra csökkentették az éves szintű inflációt az országban.
Smihal arra kérte a jelenlévő ukrán nagyköveteket és misszióvezetőket, hogy aktívan igyekezzenek Ukrajnára irányítani a világ közvéleményének figyelmét annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nemzetközi érdeklődés szintje. Hangsúlyozta az ukrán diplomaták fontos szerepét, ők ugyanis szavai szerint manapság nagyon sok funkciót látnak el, mert mindennel foglalkozniuk kell: fegyvervásárlással, gyógyszerekkel és humanitárius kérdésekkel is.
(MTI)
Nyitókép: Stefani Reynolds / AFP
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Az elnökség elé a hét pályázóból már csak három jelölt került be, a kenusoknál furcsa helyzet állt elő...
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
