A jövő évi amerikai választás miatt Bidenék mindenképp visszább fogják fogni az Ukrajnának szánt támogatásokat – magyarázza a lap.
„Hatvan napja tart az ukrán ellentámadás, nagyobb sikerek nélkül, de rengeteg veszteséggel. Kijev nem fogja tudni visszaszorítani az orosz agresszort. Minden jel arra mutat, hogy ez a konfliktus be fog fagyni” – ezzel a felütéssel kezdődik a Die Welt publicisztikája, amely nyomatékosítja:
Kijev nagyon rosszul áll ebben a háborúban”.
A német lap szerint jelenleg semmilyen jele nincs annak, hogy Kijevnek valaha is lehetősége lesz visszafoglalni az orosz megszállás alatt lévő területeket – annak ellenére, hogy ez az ukrán vezetés deklarált célja. Az ukránok az ellentámadás ideje alatt 240 négyzetkilométert tudtak visszafoglalni, „csigalassúsággal” haladnak, és az idővel versenyeznek: októberben ugyanis jön az esős évszak, ami még tovább fogja lassítani az ukránokat.
A Nyugat reménye, hogy az ukránok villámkiképzésével és modern harci eszközök ellátásával megfordítja a háború menetét, nem vált be
A cikk ezután azzal folytatja: Biden, Scholz és a nyugati vezetők hezitálnak a komolyabb fegyverszállítmányok kapcsán. Hiányoznak az ukránok arzenáljából például a vadászgépek, a német légelhárító Gepard-tankok, az amerikai Avengerek is, vagy az aknaelhárító eszközök is. Ezen felül pedig az ukránoknak komoly gondot okoz a lőszerhiány is.
A szerző valószínűnek tartja, hogy a konfliktus be fog fagyni, ahogy például Észak- és Dél-Korea esetében is. Ez „rossz időszak lesz” több millió ukrán számára: a NATO- és EU-tagság még elérhetetlenebb lesz Kijev számára, a külföldi befektetők inkább kerülni fogják a bizonytalan helyzet miatt az országot, az újjáépítés pedig szintén lassan fog csak haladni.
Az ukránok folyamatosan fáradnak, az ország energiaellátása az idei télen sokkal nehezebb lesz, mint tavaly, és mindenféle állítással ellentétben
nem az ukránok, és nem is Volodimir Zelenszkij dönt arról, mikor lesz béke: az a nemzetközi közösség fog dönteni erről, amely életben tartja Kijevet pénzzel és fegyverekkel”.
A cikk írója ezután azzal folytatja, hogy az ukránok teljesítménye bizony csalódottságot okozott a nyugati vezetőkben, akiket nagy valószínűséggel nem érdekel a Krím visszafoglalása – hiszen Putyin már 2014-ben úgyis annektálta ezt a területet. A „rövidlátó” nyugati vezetők sokkal hamarabb fognak kibékülni egy megcsonkított Ukrajna gondolatával, mint azzal, hogy megpróbálják vereségbe taszítani Putyint, aki erre aztán – még ha a NATO válaszreakciója miatt valószínűtlen is, de – nukleáris fegyverekkel reagálhat – fogalmaz a szerző.
A szerző azzal zárja írását, hogy az amerikai választás közeledtével Joe Bidenék ukrajnai támogatása is visszább lesz fogva, hogy ezzel megpróbálják semlegesíteni a republikánusok kampányát – amely azt kéri számon a Biden-adminisztrációt, hogy miért fordít dollármilliárdokat Ukrajnára, és miért nem igyekszik ezt a pénzt inkább az államokban tartani. A háborúban hamarosan az egész Nyugat el fog fáradni, és nagyon valószínű, hogy 2024-ben már nem fognak nagy lelkesedéssel beszélni a fegyverszállítmányokról.
Nyitókép: Tobias Schwarz / AFP
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
Lecsapott a HIMARS, méregdrága fegyvert vesztett Putyin.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
Videóban reagált a rapper arra, hogy a Tisza egyes politikusai fegyverrel, míg mások testőrökkel jelennek meg nyilvánosan.
