Lépni akarnak Ukrajna ügyében – közeledik egymáshoz Kína és Nagy-Britannia
Hat év után először találkoznak a két ország vezetői.
Elszúrták a brexitet, előretörhet a Munkáspárt és a Liberális Demokraták Dél-Angliában.
Végigjárta a POLITICO Dél-Anglia „kék falát”, a betonbiztosan a brit konzervatívokra szavazó választókerületeket – és megállapították: nagy bajban vannak a toryk.
Hiába tartottak ki évtizedeken át a középosztálybeli dél-angol megyék a brit jobbközép mellett, „akkora a kormányzó konzervatívok népszerűségvesztése a hosszú westminsteri káosz időszaka miatt, hogy a stratégák úgy látják: a tory mandátumok kék fala végül leomolhat” a 2024-es választáson – írja a brüsszeli lap.
A probléma sokrétű: Nagy-Britannia a POLITICO szerint gazdasági válságban van, közszolgáltatásai akadoznak, ráadásul a konzervatívok 2010 májusa óta kormányon vannak, így a brit elektorátus minden gondját rájuk olvashatja. Ráadásul Dél-Angliában a brexit támogatottsága sem volt annyira egyértelmű, számos középosztálybeli, konzervatív megyében igenis örültek az Egyesült Királyság és az EU intenzív gazdasági kapcsolatainak.
A lap emlékeztet: Boris Johnson a Brexit körüli zűrzavar elrendezésének ígéretével nyert hatalmas többséggel 2019-ben, de „elvesztegette az esélyét a nemzet megreformálására, miután botrányok szédítő sorozata és a kormányzás hathatósságának általános hiánya a konzervatívok népszerűségét a padlóra vitte”. Ekkor a toryk Liz Trussra cserélték le őt, aki „kevesebb, mint ötven napot élt meg hatalomban, miután radikális gazdasági programjával megijesztette a piacokat”. A POLITICO-nak nyilatkozó Gillian Keegan oktatási miniszter szerint
nincs olyan kommunikációs tanácsadó, aki ki tudna találni egy jó kommunikációs vonalat” arra, amit Truss művelt.
A lap által megkérdezett szakemberek szerint a „kék fal” egyben lakmuszpapír is: ha itt kikapnak a toryk, az olyan összeomlást jelentene a párt támogatottságában, hogy a 650 fős brit parlamentben a jelenlegi 353 helyett alig maradna nekik száz. Aki reménykedik a konzervatív képviselők közül, az abban reménykedik, hogy „Sunak arra irányuló kísérletei, hogy tisztára mossa a párt foltos hírnevét, segíteni fognak a közvélemény-kutatásokban való visszakapaszkodásban”.
Abimbola Afolami, a Londontól valamelyest északra fekvő Hitchin és Harpenden konzervatív képviselője szerint a toryknak most a 40 évnél fiatalabbak megszólítására kellene koncentrálnia, akiknek többsége anno az EU-ban maradás mellett szavazott.
Szerinte az ő szívükhöz azonban a gazdaságpolitikán és nem a kultúrharcon keresztül vezet az út, az olyan mindennapi problémák megoldásán, mint a városok még sűrűbb beépítése vagy a drága egyetemi diploma nélkül is betölthető munkahelyek megteremtése.
Az ő környékén nem a baloldali Munkáspárttól, hanem a Liberális Demokratáktól félhet a brit jobbközép, mert „a város teli van korábbi puha torykkal, akik jól képzettek, támogatják a közszolgáltatásokat, és – ami kulcsfontosságú – brexit-ellenesek”. Emellett „bír egyre több volt munkáspárti szavazóval is, akik Londonból az erdős ingázóvidékekre menekültek, és akik helyben a Liberális Demokratákat támogatják annak érdekében, hogy a torykat távol tarthassák a hatalomtól a brit többségi választási rendszerben”.
A Munkáspárt helyi emberei eközben azon aggódnak, hogy a párt túl sok erőforrást pazarol arra, hogy a maga „vörös falát” – Közép-Anglia munkásosztálybeli, brexit-párti körzeteit, melyekbe 2019-ben alaposan beleharapott a Konzervatív Párt – visszaszerezze, és nem ad elég segítséget a dél-angliaiaknak ahhoz, hogy Kent környékén kiüssék a gyengélkedő torykat. „Nincs elég csizma a földön, nem kampányolunk eleget, és a párt összességében észre sem veszi Kentet” – nyilatkozta a POLITICO-nak Rosie Duffield munkáspárti képviselő.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin