Belarusz felől régóta szervezett migrációs nyomás nehezedik a lengyel és balti határokra, és a most ott megtelepült Wagner-zsoldosok is üzengetnek Lengyelországnak és a baltiaknak.
Belügyminiszteri találkozót tartott Varsóban Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország. A Belarusszal határos térség politikusai a Wagner csoport belarusz jelenléte miatti biztonsági kockázatok kezeléséről tárgyaltak.
Belarusz felől régóta migrációs nyomás nehezedik a lengyel és balti határokra,
melyet minden valószínűség szerint az idéz elő, hogy Aljakszandr Lukasenka kormánya szervezetten utaztat a határra irakiakat és afgánokat nyomásgyakorlás céljából. A teljes Kaukázuson, majd Oroszországon és Belaruszon keresztül vezető, jól őrzött határokat átszelő, több ezer kilométeres útvonal egyébként nem is tűnne kifejezetten logikus választásnak a migránsok számára.
Ehhez járult hozzá, hogy a néhai Jevgenyij Prigozsin puccskísérlete után Belaruszba telepített Wagner csoport is nyilvánosan eljátszott néhányszor a lengyel határ átlépésének gondolatával.
A közös lengyel-balti sajtótájékoztatón Mariusz Kamiński lengyel belügyi és közigazgatási miniszter kijelentette:
„Azt követeljük a minszki vezetéstől, hogy a Wagner-csoport azonnal hagyja el Belarusz területét,
és hogy az illegális migránsok azonnal hagyják el a határövezetet, s küldessenek vissza hazáikba”.
Szigorú ellenlépések, határzár várható
A belügyminiszterek egyhangúan világossá tették: ha „kritikus incidens” történik akár a lengyel, akár a litván határon, „azonnal ellenlépéseket teszünk, minden mostanáig nyitott határátkelőhely bezárásra kerül” úgy a teherforgalom, mint a személyforgalom számára. Agnė Bilotaitė litván belügyminiszter azt is közölte, milyen incidensekre gondol: a határzár oka lehet egyrészt „fegyveres incidens bármely ország határán”, amely „jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelent”, vagy „migránsok tömeges áttörése valamely állam határán”.
Belarusz tehát az esetleges provokációkkal egy új vasfüggöny felvonását kockáztatja.
Határzárakkal mostanában egyébként is van tapasztalata az országnak. A 2020-as elnökválasztást megelőző tüntetések idején Belarusz maga zárta le minden nyugati határát, majd a Covid, illetve a háború további korlátozásokat hozott a lengyel-belarusz határon. Jelenleg Lengyelországba csak a délnyugat-belarusz Breszt városánál lehet átlépni. A másik nagy határátkelőt Kuznica és Bruzgi között a migránsok megjelenése miatt 2021 novemberében zárták le a lengyelek. Két kisebb átkelőhelyet, a Połowce-Pjaszcsatka, valamint a Sławatycze-Damacsava közöttit a koronavírus alatt zárták le, és azóta nem nyitották újra. A Bobrowniki-Beresztovica határt aztán idén februárban, Andrzej Poczobut fehéroroszországi lengyel újságíró bebörtönzése után zárták le a lengyelek nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A két ország között jelenleg vasúti személyforgalom sincs.
Az egyetlen jelenleg nyitott határátkelőn az oda koncentrálódó forgalom miatt 12 órás várakozásokkal, valamint megsokszorozott biztonsági intézkedésekkel, kihallgatásokkal, a mobiltelefonok átvizsgálásával is számolni kell.
A helyzet olyan súlyos, hogy a belarusz autósok elkezdtek a lengyel határ közvetlen átszelése helyett Litvánián át kerülni
– azonban mostantól egyértelmű, hogy a belarusz rezsim bármilyen provokációja esetén ez utóbbi kerülőút is ellehetetlenül.
Sokba kerülne a vasfüggöny
A Belarusz Vasutasok Társasága nemrégiben megbecsülte, mennyi bevétele származik Belarusznak abból, hogy jelenleg még van közötte és uniós szomszédai között vasúti teherforgalom, illetve Litvánián keresztül Kalinyingrád felé személyforgalom is. Számításaik szerint 2023 első hét hónapjában a belarusz államvasút (BZSD) összesen 161 millió dollárt keresett ezen – 98 milliót tejelt a teherforgalom a lengyel, 37,8 milliót a litván, 19,6 milliót a lett viszonylatban, s ehhez járul még hatmillió dollár bevétel a Litvánián keresztüli személytranszferből az orosz exklávéba.
Még jelentősebb probléma, hogy
a nyugati határok teljes lezárása Belarusz és Kína együttműködését is megnehezítené,
hiszen az Egy övezet-egy út programon belül Kína jelentős logisztikai beruházásokat valósít meg Belaruszban, összekötve az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Térség gazdaságait.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka
Zbigniew Ziobrót péntekhajnal óta keresték a rendőrök. Az ellenzéki képviselő letartóztatását a szejmnek, majd a bíróságnak is jóvá kell hagynia.
Az ukránok nem vették jó néven Calin Georgescu ötletét.
Majd Németországgal közösen megoldják.
A nap, amikor Ukrajna hivatkozik az energiahordozók drágulására.
Több túlélő kétségbe vonja a politikusok őszinteségét.
A Tusk-kormány számára a demokratikus normák csak addig fontosak, amíg saját politikai érdekeik szolgálatában állnak.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
