Ritka kritikus elemzést közölt az amerikai liberális televíziós csatorna az ukrán ellentámadás helyzetéről, és annak esetleges ukrajnai, illetve nemzetközi politikai következményeiről.
„Ukrajna egyik legsúlyosabb tragédiája az lehet, ahogy eddig az ellentámadás nem hozza a saját és a nyugati elvárásokat, hogy képtelen lesz majd meghatározni saját sorsát” – kezdi írását a CNN politikai elemzője. Stephen Collinson szerint ha az ukrán katonai művelet nem hoz átütő eredményeket őszig, amikor is az időjárás ismét lehetetlenné tesz majd következő tavaszig a hasonló nagy kezdeményezéseket,
az ukrán hadsereg fő támogatója, az Egyesült Államok kedvét veszítheti a további finanszírozáshoz: 2024 már az elnökválasztási kampány éve,
a kormányzatok a voksolás előtt nem szeretnek kockázatos biztonságpolitikai válságokba ragadni.
A cikk emlékeztet, hogy Volodimir Zelenszkij kormánya az amerikai és a nyugati katonai támogatásra támaszkodik, így Ukrajna számára életbevágó, hogy a jelenleg zajló ellentámadás konkrét áttöréseket hozzon, trófeákat tudjon felmutatni. A szerző szerint azonban minden jel arra mutat, hogy a nyár elején megindított támadássorozat egy hosszú, a jövő évig elhúzódó katonai művelet lesz, és felhívja a figyelmet, hogy egyre több nyugati katonai elemző figyelmeztet egy „józanabb” hozzáállásra, vagyis annak belátására, hogy
az ukrán hadsereg várhatóan nem tud rövidtávon jelentős fordulatot kicsikarni a frontvonalakon,
nehéz lesz jelentős területeket visszafoglalnia az orosz megszálló erőktől.
Az elemző szerint a CNN tudósítóitól, kontaktszemélyeitől beérkező információk is mind abba az irányba mutatnak, hogy az ellentámadás az előre jelzett ütemnél jóval lassabban halad, az oroszok télen és tavasszal nagyon erős védvonalrendszert építettek ki aknamezőkkel, amely áttörése nagy élőerő-, anyagi és időveszteséggel jár. Míg a háború első szakasza megmutatta az orosz hadsereg gyengeségeit, „a háború most egy nehezebb fázisába érkezett Ukrajna számára” – vélekedik Collinson.
Zelenszkij elnök a vártnál lassabb előrehaladást illető nyugati kritikákat azzal üti el, hogy az ukrán hadseregnek több nyugati támadó fegyverre lenne szüksége, a momentum kihasználható lenne, mert
szerinte az orosz hadsereg demoralizált, legyőzhető.
Mark Hertling nyugállományba vonult amerikai tábornok a CNN-nek nyilatkozva elmondta: az ukrán hadsereget egyszer már leírták 2022 tavaszán, mégis visszaverte az oroszokat Kijevnél, a jelenleg tartó hadműveletek pedig nagyon nehéz katonai manőverek, így nem szabad a tempó alapján hibás, elhamarkodott ítéletet hozni az ukrán katonák teljesítményével kapcsolatban. A CNN elemzője szerint azonban a nagy kérdés az, hogy a Nyugatnak mennyi ideig van türelme várni az ukrán eredményekre? Mint írja, hiába az olyan nagyszabású nemzetközi konferenciák, mint a legutóbbi szaúdi rendezésű tanácskozás, az ukrajnai háború nemzetközi rendezésének esélye kicsi, még a tűzszünet tető alá hozása sem tűnik jelenleg reálisnak.
Ukrajna kőbe véste, hogy visszaállítja eredeti államhatárait, beleértve a Krím visszafoglalását is, Oroszország pedig megvetette lábát az elfoglalt ukrán területeket, Putyinnak saját politikai túlélése érdekében ezt meg kell tartania, mert ezt még lehet győzelemként kommunikálni otthon – írja a CNN szerzője, hozzátéve, hogy a jelek szerint csak
akkor lesz vége a háborúnak, amikor valamelyik fél már úgy ítéli meg, hogy nem tarthatóak fenn tovább az óriási veszteségek,
a harcok befejezése válik megtérülőbbé.
A mérleg nyelve egyelőre az Egyesült Államok: amíg az ukrán hadsereg támogatását folytatja, illetve egységben tartja a NATO és az európai országok támogató akaratát, addig Ukrajna folytathatja a küzdelmet.
Joe Biden még az év végéig át akar vinni a washingtoni kongresszuson egy újabb nagy háborús finanszírozási programot, de az egyre szkeptikusabbá váló ellenzéki republikánusok támogatását csak az átütő ukrán katonai eredmények tudnák fenntartani. Stephen Collinson megjegyzi: az elnökválasztások kimenetelét ritkán határozzák meg külpolitikai kérdések, ugyanakkor a háborús infláció érződik az amerikai gazdaságon, és a friss felmérések szerint az amerikai választók egyre türelmetlenebbek a háború amerikai lecsapódása, negatív következményei miatt – így 2024-re könnyen előállhat olyan helyzet, hogy Biden nehéz belpolitikai helyzetbe kerül az ukrajnai háború további támogatása miatt.
--
Nyitókép: Ukrán katona készíti elő bevetésre tankját a donyecki frontszakaszon 2023. augusztus 8-án (forrás: Ignacio Marin / Anadolu Agency via AFP)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Teljes a káosz a hírszerzésben: Tarjányi Péter hat forrásra hivatkozva állítja, hogy az oroszok a Baltikumra és Európára törnek, Ukrajna csak az előétel. Ám az USA hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard ezzel szöges ellentétben azt mondja: a „mélyállam” hazudik, Moszkvának ereje sincs a hódításhoz.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
A széfből drágakövek is előkerültek egy 2019-es házkutatás során.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Teljes a káosz a hírszerzésben: Tarjányi Péter hat forrásra hivatkozva állítja, hogy az oroszok a Baltikumra és Európára törnek, Ukrajna csak az előétel. Ám az USA hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard ezzel szöges ellentétben azt mondja: a „mélyállam” hazudik, Moszkvának ereje sincs a hódításhoz.
Újabb döbbenetes szálak a Tisza Párt körül: Ceber Roland ismét lebukott, ezúttal úgy tűnik drónokkal és különleges eszközökkel szerelte fel az ukrán titkosszolgálatot. A kérdés már csak az: hogyan mozoghat szabadon a frontvonal és a külföld között egy hadköteles korú férfi, miközben másokat az utcáról visznek el?
