Elegük van az inflációból az argentinoknak, a dollárbevezetésre szavaztak

A magyar infláció gőzerővel robog lefelé, s már csak a bázishatás tartja 10 százalék fölött. A török infláció fele a tavalyinak, ha a választás után kicsit meg is ugrott. A világ nagy inflációi közül csak az argentin nem megy sehová: 2020 vége óta nem jártak 40 százalék alatt, tavaly pedig berobbant az infláció, folyamatos és töretlen növekedés mellett idén júliusra elérte a 115,6 százalékot.

Úgy tűnik, ebből most lett elegük az argentin választóknak.

Leszavazták a bukott pártokat

Argentínában a szükség esetén kétfordulós, októberben esedékes elnökválasztást megelőzi még egy előválasztás is, amely gyakorlatilag főpróbának tekinthető – a legtöbb választó számára kötelező szavazni ugyanis. Alberto Fernández perónista elnök nem indul újra, helyére három esélyes induló pályázik. Saját pártjából, a perónista Szövetség a Hazáért koalíció (UP) jelöltjeként Sergio Massa, akinek épp a gazdasági miniszteri posztot van szerencséje betölteni a gazdasági válságtól sújtott Argentínában; az Együtt a Változásért (JxC) jelöltjeként Patricia Bullrich volt biztonsági miniszter; és a Halad a Szabadság (LLA) nevű gazdasági liberális-jobboldali koalíció jelöltjeként Javier Milei közgazdász, üzletember, parlamenti képviselő.

Az előválasztást az argentin közélet meglepetésére utóbbi nyerte 30,5 százalékkal; a JxC 28, a kormánypárti szövetség 27 százalékra jutott. Azaz: 

„A mindig is megbukott régi dolgokkal elképzelhetetlen egy új Argentína” – mondta az eredményvárón Milei.

Dollárjobboldal?

Javier Milei legfőbb ígérete, amellyel valószínűleg a legtöbb argentin szívet nyerte meg, a dollarizáció: megszüntetné (saját szavaival: „felrobbantaná”) az argentin jegybankot, az ország pénzneméül pedig az amerikai dollárt tenné meg.

Bármilyen abszurdnak is hangzik a javaslat, a kontinensen Ecuador 2000-ben sikeresen tette meg ugyanezt. A latin-amerikai valuták elképesztő instabilitása miatt számos térségbeli országban párhuzamos fizetőeszköz a feketepiacon, valós piaci mechanizmusok által kialakított árfolyamon váltott USA-dollár. Ha pedig egy ország hivatalos fizetőeszközként is bevezeti azt,

 Dollárt nyomtatni Latin-Amerikában nem lehet, így az ezt használó kormányok fegyelemre vannak ítélve, cserébe a nép árstabilitást élvezhet. „Az ecuadoriak sokkal jobban élnek, mint az argentinok. Ecuador számai meggyőzőek. Megtízszereződött a jövedelmük és elporladt az infláció” – mondta erről a jelölt az El País spanyol lapnak.

A radikálisan újragondolt gazdaságpolitika ugyanakkor nem az egyetlen dolog, amivel Milei szavazatokat szerzett – valódi jobboldali programmal indult ugyanis, ellenzi az abortusz legalizációját és az iskolai LMBTQ-propagandát. Átvett és továbbfejlesztett néhány elemet az amerikai konzervatívok eszköztárából is: engedélyezné a magánszemélyek fegyvervásárlását,

Megválasztását ugyanakkor nehezítheti, hogy az oktatási, egészségügyi és népjóléti minisztériumok összevonásával és sok más módon is a közkiadások mérséklését ígéri – hiszen dolláralapon nincs már végtelen pénz –, s kérdés, hogy az argentin szavazóknak ezen az áron is kell-e a gazdasági stabilitás. További nehézséget okozhat, hogy alelnök-jelöltje, Victoria Villarruel feltűnően megengedően nyilatkozik az Argentínát 1976-1983 között kormányzó katonai diktatúra rémtetteiről, amellyel kapcsolatban a lakosság jelentős része korántsem őriz ilyen pozitív emlékeket.

Nyitókép: MTI/AP/Mario De Fina