Grúzia
15:002024. június 22.
Cseh Köztársaság
Törökország
18:002024. június 22.
Portugália

Észak „Selyemútja”: csúnyán kikerülheti a Nyugatot Oroszország és Kína

2023. július 15. 08:58

Az Északi-sarkkörön törhetnek borsot a nyugati hatalmak orra alá a kínaiak és az oroszok, akiket éppen nyugati ellenlábasuk kovácsolt össze.

2023. július 15. 08:58
Nukleáris meghajtású jégtörő követi az Északi-sark felé vezető utat.
Pataki Zoltán
Pataki Zoltán

Múlt pénteken egy kínai cég, a NewNew Shipping Line bejelentette, hogy öt Ice-Class (jég-osztályú) típusú hajót telepít az északi-tengeri útvonalon történő szállítás megkönnyítéséhez. Ezeknek a hajóknak a kapacitása 1200 és 2500 TEU (20 láb hosszúságú szállítókonténer) között lesz. Jing Ke, a vállalat szóvivője megerősítette, a hajók az Oroszország és Kína között fognak közlekedni. A vállalat egyik másik tisztségviselője azt is elmondta, ha a körülmények engedik, a szállítási időszakot egészen novemberig igyekeznek majd meghosszabbítani.

A hajók számára a navigációs és információs szolgáltatásokat pedig

a Roszatom egyik leányvállalata, a Glavsevmorput fogja biztosítani,

az anyavállalat bejelentése szerint. Nagyon úgy tűnik, hogy kezd magasabb fokozatba kapcsolni az északi tengeri útvonalnak Oroszország és Kína általi fejlesztése. De mi is az ez az Északi Tengeri Útvonal, és miért fontos?

Sarkvidéki kereskedelmi útvonalak és erőforrások, térkép  (Fotó: VISUAL CAPITALIST/SCIENCE PHOTO / VCA / Science Photo Library via AFP)
A sarkvidéki tengeri útvonalakat és a fosszilis tüzelőanyag-forrásokat bemutató térkép. A feltüntetett útvonalak a következők: Északnyugati átjáró (piros), Északkeleti átjáró (zöld), Északi-tengeri útvonal (kék) és Sarkvidéki híd útvonal (sötétsárga). A térkép mutatja továbbá a gáz- és olajmezőket (árnyékolva), a tengeri olajfúrásokat (fehér körök), az olajfúrásokat (kék körök), a sarkvidéki kikötőket (keresztek).
Forrás: AFP

Mi az az északi-tengeri útvonal?

Az északi-tengeri hajózási útvonal (NSR) egy tengeri közlekedési útvonal, amely Oroszország kizárólagos gazdasági övezetének (EEZ) – a tengerjog szerint kizárólagos gazdasági övezetén belül a parti ország ellenőrzi az összes gazdasági forrást – vizein halad keresztül a messzi északon, az Ohotszki-tengertől és a Bering-tengertől keleten a Barents-tengerig és a Fehér-tengerig nyugaton. A mintegy 5600 kilométeres útvonal

a legrövidebb tengeri útvonal Európa és Ázsia között,

és a Szuezi-csatornán keresztül történő szállításhoz képest akár 9000 km-t is lefaraghat a Kelet-kínai-tengertől az Északi-tengerig tartó tranzitból. Amennyiben az útvonal teljesen működőképes lesz, várhatóan 19 nap alatt lehetővé teszi az Ázsia és Európa közötti áruszállítást, ami drasztikusan, 40-60 százalékkal rövidebb, mint a Szuezi-csatornán, illetve a Jóreménység-foknál történő szállítás. Emellett pedig kikerüli az olyan „fojtópontokat”, mint a Malaka-szoros, Bab al-Mandab-szoros, illetve a Szuezi-Csatorna. Emlékszünk, utóbbinál milyen problémákat volt képes okozni egyetlen hajó is.

Kapcsolódó vélemény

null

Lehoczki Noémi

Mérce.hu

Idézőjel

Az Orbán-rendszer jól példázza, hogy a nemzetállami kapitalizmus is éppoly természetromboló és kizsákmányoló, mint a szabadkereskedelmi kapitalizmus.

Az északi-tengeri hajózási útvonal lehetővé tenné Oroszország számára, hogy jelentős haszonélvezőjévé váljon az évente több milliárd dolláros tengeri kereskedelem tranzitforgalmának, és megkönnyítené számára az északi orosz területek fejlesztését és kiaknázását.

A Pentagon 2021-es becslése szerint az Északi-sarkvidék a világ feltáratlan földgázkészleteinek közel egyharmadát, valamint több mint egybillió dollárnyi ritkaföldfémet rejthet.

Ezt is ajánljuk a témában

Elsorvadó Északi-sarkvidéki Tanács

Nemrég már a Financial Times is arról cikkezett, a nyugati országok aggódhatnak amiatt, hogy Kína és Oroszország megpróbálhatja kihasználni a növekvő geopolitikai feszültségeket az Északi-sarkvidéken, hogy növeljék befolyásukat a régió és annak bőséges természeti erőforrásai felett. A nyugati vezetők akkor kongatták meg a vészharangot amiatt, hogy

Oroszország és Kína egy új sarkvidéki blokkot hozhat létre,

miután a Sarkköri Tanács – az Egyesült Államok, Kanada, Finnország, Svédország, Dánia és Izland – az ukrajnai háború kitörése után gyakorlatilag kizárta tagjai közül Oroszországot. Pekka Haavisto akkori finn külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kialakult patthelyzet „egy olyan Északi-sarkvidéket hozhat létre, ahol nincsenek szabályok, egy olyan Északi-sarkvidék jöhet létre, ahol mindenki szabadon használhatná hajózási útvonalakat és a nyersanyagokat”.

Oroszország és Kína kapcsolata az Északi-sarkvidékkel kapcsolatban hagyományosan feszült volt, de Oroszország nyugati teljes elszigetelésének kezdete óta ez megváltozni látszik. Hszi Csin-ping kínai elnök márciusi moszkvai látogatása során a két fél bejelentette, hogy közös munkaszervezetet hoznak létre az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztésére. Kína, amely egyike azoknak a nem sarkvidéki országnak, amely megfigyelői státusszal rendelkezik tanácsban,

2018-ban elindította a „Sarki Selyemút” tervét,

amellyel infrastruktúra fejlesztésekbe kezdene a térségben. A kínai állami tulajdonú vállalatok projektjeit, többek között Grönlandon, 2019-ben leállították, miután az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Dániára, hogy lépjen fel a kínaiak ellen.

Szakértők ugyanakkor elmondták a Financial Times-nak, hogy Oroszország nélkül nincs sok értelme a szervezetnek, hiszen az ország az Északi-Sarkvidék 40 százalékát teszi ki. Ennek ellenére a norvég miniszterelnök, az Északi-sarkvidéki Tanács soros elnök arról beszélt, hogy „Norvégia úgy küzd a tanács fennmaradásáért, hogy a lehető legszorosabban együttműködik a többi taggal miközben »jegeli« Oroszországot a szervezeten belül”.

Dél-kínai tengert csinálna az északiból az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok, Norvégia, Dánia és az Északi-sarkvidéki Tanács más NATO-tagországai is megakadályoznák Oroszország azon törekvését, hogy az Északi-sarkvidéken egész évben használható Északi tengeri útvonalat építsen ki.

Az Egyesült Államok olyan, a „hajózás szabadságához” hasonló küldetéseket tervez, mint amilyeneket a Dél-kínai-tenger kínai fennhatóságú vizein végez.

Az év elején Kenneth Braithwaite leköszönő haditengerészeti miniszter fenyegetett, hogy „az amerikai haditengerészet hamarosan ismét állandó módon fog tevékenykedni az Északi-sarkkör felett”, és ezt „határozottabban” teszi majd, a Dél-kínai-tengeren végrehajtott missziókhoz hasonlókat hajtva végre az Oroszországhoz közeli sarkvidéki vizeken.

Hogy ezt egyébként mivel hajtaná végre az Egyesült Államok viszont kérdéses. Ha az Egyesült Államok katonai kapacitásait Oroszországéval hasonlítjuk össze, akkor észrevehetjük, hogy

Washingtonnak gyakorlatilag nincs meg az az északi flottája, amely szükséges lenne ahhoz, hogy egyhamar kiterjessze befolyását a térségben.

Az Egyesült Államok nincsenek normális jégtörői, jelenleg két jégtörő hajót üzemeltet – a nagy Polar Star és a közepes méretű Healy nevű hajót. Ezek közül egyik sem nukleáris meghajtású, hanem dízel-elektromos, amely amellett, hogy szennyezi a térség környezetét a kibocsátott károsanyag miatt, nagyban visszaveti a hajók alkalmazhatóságát az igazán mostoha körülmények között. Az Egyesült Államok négy évtized óta első vadonatúj nehéz jégtörőjét, a Polar Sentinel projektjét folyamatos késések gyötrik, és legkorábban 2027 májusáig biztosan nem hajózik ki, a jégtörő flottát üzemeltető amerikai parti őrség szerint.

A térség stabilitást veszélyezteti az újabb NATO-bővítés is. Finnország és Svédország csatlakozásával a katonai blokk még tovább terjeszkedik errefelé. Nemrég nagyszabású hadgyakorlatot is tartottak a NATO legújabb tagországában, Finnországban, nem messze az orosz határtól.

Erre válaszul Moszkva válaszul saját védelmi képességének megerősítését ígérte a sarkvidéken. Szerencséjükre az orosz északi vizek földrajzilag jóval védettebbek a külső behatolástól. Továbbá Oroszországnak van a sarkvidéki körülményekre egyik legjobban felkészített hadserege. Moszkva az elmúlt évtizedek alatt dollármilliárdokat költött az északi-sarkvidéki infrastruktúra fejlesztésére, köztük több mint egy tucat mélyvízi kikötő és repülőtér építésére vagy fejlesztésére, egy északi-sarkvidéki katonai parancsnokság létrehozására, valamint a térség légvédelmi és kutató-mentő infrastruktúrájának kiépítésére, hogy megkönnyítse a kereskedelmi hajók biztonságos és biztonságos áthaladását az útvonalon. A Roszatomflot nemrég írt alá szerződést a hatodik és hetedik – a világ legnagyobb teljesítményű – Arktika-osztályú nukleáris jégtörő építéséről, amelyek

a már üzemben lévő több mint 50 különböző osztályú jégtörőhöz csatlakoznak majd.

Tavaly júliusban Oroszország bevezetett egy frissített haditengerészeti doktrínát is, amely az NSR-t „Oroszország nagy tengeri hatalomként való státuszának javításának és a vezető globális tengeri hatalmak közötti pozíciójának megerősítésének” egyik prioritásaként nevezte meg. A doktrína az Oroszországot a tengeri térségben fenyegető tíz legnagyobb veszély közé sorolta az egyes barátságtalan kormányok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy gyengítsék Oroszország ellenőrzését az északi-tengeri hajózási útvonal felett, többek között a külföldi katonai infrastruktúra növekvő jelenléte révén.

Washington szerint a klímaváltozás is oroszbarát

A klímaváltozás az Északi-sarkvidéket az Egyesült Államok és Oroszország közötti új „konfliktus színterévé” teheti – jelentette ki Antony Blinken külügyminiszter egy év elején elhangzott beszédében. „Az éghajlatváltozás új konfliktusszíntereket is teremthet. Februárban először hajózott át egy orosz LNG-tanker az Északi Tengeri Útvonalon. A közelmúltig ez az útvonal évente csak néhány hétig volt járható. De mivel az Északi-sarkvidék melegszik, ez az időszak egyre hosszabb lesz” – fogalmazott a külügyminiszter.

Blinken a továbbiakban

azzal vádolta Moszkvát, hogy „kihasználja ezt a változást, hogy megpróbáljon új terek felett ellenőrzést gyakorolni”.

„Kína is növeli jelenlétét az Északi-sarkvidéken” – tette hozzá, anélkül, hogy részletezte volna, mire gondol.

Az oroszországi egy atomjégtörőhajó nyomában hajózó tartályhajókból álló konvoj.
Teherhajók egy atomjégtörő által vezetett konvojban haladnak az északi-tengeri útvonalon 
Forrás: Getty Images

Mik Oroszország tervei az útvonallal?

Az orosz kormány előrejelzései szerint az Északi-tengeri hajózási útvonalon várhatóan már 2024-et követően lehetővé válik az egész éves hajózás, és Moszkva arra számít, hogy az útvonalon a Roszatom és partnerei által elfogadott megállapodások a jelenlegi 34 millió tonnáról 80 millió tonnára növelik a teherforgalmat. A Roszatom várakozásai szerint az északi tengeri útvonalon keresztül történő árutranzit 2030-ra évi 193 millió tonnára, 2035-re pedig évi 270 millió tonnát meghaladó mennyiségre nő.

Oroszország további tucatnyi olyan teherhajó építését tervezi, amelyek képesek a sarkvidék jeges vizein közlekedni, 41 hajó már építés alatt áll, további 88 még tervezés alatt van,

2030-ra pedig összesen 158 ilyen hajóval számolnak. 

2020 végén az NSR-en 61 hajóval szállítottak, amelyek közül 42 külföldi volt. A kínai COSCO Shipping, a világ egyik legnagyobb hajózási vállalata tavaly pedig 14 utat tett meg az NSR mentén.

Vlagyimir Panov, a Roszatom sarkvidéki fejlesztésekért felelős különleges képviselője elmondta, hogy a jelenlegi utak kísérleti jellegűek, és megjegyezte, hogy az új vonal a nyári-őszi hajózási időszakban fog közlekedni, összekötve Oroszország északi kikötőit Kína kikötőivel. „A következő feladatunk a rendszeres egész éves navigáció keleti irányban” – tette hozzá.

Márciusban Oroszország új külpolitikai koncepciót fogadott el, amelyben az északi-tengeri hajózási útvonal kiemelt helyet kapott. A dokumentum szerint Oroszország fő külpolitikai prioritásai közé tartozik az útvonal „versenyképes közlekedési folyosóként való előmozdítása, amely lehetővé teszi nemzetközi felhasználását az Európa és Ázsia közötti szállításra”. Oroszország reméli, hogy

„kölcsönösen előnyös együttműködést alakíthat ki az Oroszországgal szemben konstruktív politikát folytató és a sarkvidéki nemzetközi tevékenységekben érdekelt, nem sarkvidéki államokkal,

beleértve az északi-tengeri hajózási útvonal infrastruktúrájának fejlesztését” – tartalmazza a koncepció.

***

Nyitókép: Getty Images / Per Breiehagen 

Töltődjön fel a Mandinerrel!

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
survivor
2023. július 19. 19:02
B pofán Joet... Az atomtengók ott lesznek a szájában...
lhotx
2023. július 17. 07:49
USA seggelyukából táplálkozva, azon csodálkoznak, hogy szart lakmároznak. Nagy meglepetés!
Dixtroy
2023. július 15. 19:40
Nem inkább az egyenlítőt kerüli el? Hiszen ugyanoda viszik a cuccot, csak a sarkon kertesztül.
Ehetős Odó
2023. július 15. 12:45
Sany Xepi 2023. július 15. 10:15.............Nagyon élvezem, ahogy az idióta nyugat végtelen kapzsiságában felébresztette a kínai Gólemet és már nincs hatalma felette.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!