„Arról beszéltem, amiről csak akartam” – a BBC Hard Talkban védte meg hazánkat az amerikai filozófus

A BBC Hard Talk műsorában szerepelt a napokban Peter Boghossian, örmény felmenőkkel bíró amerikai filozófus, pedagógus. Emlékezetes, ő volt az, aki 2018-ban az Egyesült államok akadémiai szféráját felforgató kísérletben értelmetlen, főleg a woke ideológiát alátámasztó kutatásokkal figurázta ki az ideológiavezérelt tudományt; nemrég hazánkban is megfordult az MCC vendégelőadójaként.

Ezt természetesen Stephen Sackur műsorvezető sem hagyhatta annyiban, aki egyébként úgy konferálta fel Boghossiant, mint a racionális vita fontosságát hirdető filozófust; neki is szegezte a kérdést Boghossiannak, ezzel szemben politikai partnerei (ennél egy intimebb és kellemetlenebb meghatározást használt) az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten is a populizmus talaján állnak, nacionalizmussal és félelemkeltéssel házalnak. „Igen, őket is meg kéne hívnia a műsorba”, vágta rá ironikusan a filozófus, majd némi gyorsan pergő ki-bírja-elnyomni-a-másikat szóváltás következett, ahol Sackur a rá jellemző rámenős modorban rásüti a filozófusra, hogy „maga az elmúlt hónapokban Orbán Viktor egyik egyetemének ösztöndíját kapta”, s sietett felhívni a hallgatóság figyelmét arra, hogy a filozófus az elmúlt évben milyen erőteljesen védelmébe vette Orbán Viktor Magyarországát, mint egy helyet, ahol úgy gondolja, hogy a szabadság nagyon valódi, nagyon egyedi, ráadásul elfogadott pénzt egy egyetemtől, amit Orbán kormánya pénzel. „Ezt nem lehet könnyű összeegyeztetni saját önleírásával, miszerint maga egy közismerten liberális filozófus”.

Boghossian visszakérdezésére ki is fejti, mire gondolt, így:

Mire Boghossian jelzi: ha bárki korábban, akivel erőteljesen nem értettek egyet, most hirtelen mondana valamit, ami szerinte jó ötlet, például, hogy az óceánokat meg kell tisztítani a műanyag hulladéktól, akkor ő annak kapcsán ki is mondja: „igen, egyetértek veled”. Hozzáteszi: „nem gondolom, hogy ez egy politikai dolog lenne, azt sem, hogy a tengelyek relevánsak lennének konzervatív vagy liberális értelemben”.

Majd elismeri: valóban az MCC vendégelőadói ösztöndíjával jött a magyar fővárosba (amit több mint egy milliárd dollárral támogatott meg Orbán kormánya – szúrja közbe Sacker), „és újra megtenném, mert nagyszerűen éreztem magam” – vágja rá Boghossian. „Bejártam az országot és a Kárpát-medencét is. És arról beszéltem, amiről csak akartam”.

Sackur megint előszedi a bűnlajstromot: dehát Boghossian egy különösen jólinformált egyén, aki tudta, „hogy az Orbán-kormány ténylegesen bezárt egy egyetemet Budapesten, a CEU-t”. Tudja, hogy miért tette? – kérdez vissza a filozófus.

Sackur rávágja, naná, hiszen interjúzott az egyetem elnökével, és járt Magyarországon, ahol riportot is készített Orbán politikájáról, ellenben Boghossian hogy lehet, hogy azt mondta, a legfőbb értékei a liberális szabadság gyakorlása. „Nem mondhatja a szemembe nézve, hogy Orbán Viktor a maga típusát valósítja meg a liberális szabadságból, ugye?” Mire a filozófus elismétli válaszát: „Nézze, én így értelmezem az Orbán-adminisztrációt és a saját szerepemet.

Ténylegesen, amikor ott voltam, az első interjúmban elmondtam, hogy ateista vagyok, azt mondták, oké, még arról is. Szóval az én tapasztalatom, hogy beszélhettem a számomra kedves dolgokról, és ezt újra meg is tenném. Ez nem jelenti, hogy Orbán Viktor kormányát támogatnám, ez azt jelenti, hogy egy országban voltam, ahol számomra kedves dolgokról beszélhettem, a Szókratész-modszertanról, (másutt már) lehetetlen beszélgetésekben vettem részt, és ezt újra megtenném”.

Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid