Szakértő: Milliók életét lehetne megmenteni néhány milliárd dolláros befektetésekkel

2023. június 04. 21:39

Bjorn Lomborg szerint a gazdag országokat nem foglalkoztatják a szegény államok problémái.

2023. június 04. 21:39
null

Sok olyan lehetőség van, amelyek kihasználásával kis befektetéssel is sokat tehetnek az országok a fenntarthatóság növelése érdekében – mondta el a CNN műsorában Bjorn Lomborg a Koppenhágai Konszenzus Központ nevű think tank vezetője. A best things first  (legjobb dolgok az elsők) című könyve szerint évi 35 milliárd dollár elköltésével – ami globális szinten alig észrevehető összeg –

meglehetne menteni mintegy 4,2 millió ember életét – minden évben – és az emberiség szegényebbik felét 1,1 ezer milliárd dollárral lehetne gazdagabbá tenni.

Ilyen terület például a gyermekegészségügy, elmondta, 300 ezer nő hal bele évente szülésbe, valamint 2,3 millió újszülött hal meg a születéstől számított 28 napon belül. Amennyiben 5 milliárd dollárt fektetnénk be globális szinten évente az egészségügy fejlesztésébe, akkor ezeket számokat mintegy felére lehetne csökkenteni.

Egy dollár befektetés ebbe

több mint 80 dollár társadalmi hasznot hozna.

A másik nagy terület, amely fejlesztésével nagyban lehetne javítani az emberiség helyzetét az az oktatás. Amennyiben a szegény országoknak olyan minőségű oktatása lenne, mint a fejlett országoknak, akkor 30-40 százalékkal gazdagabbak lehetnének. Az oktatás fejlesztésének egyik lehetősége a differenciálás lenne, hogy minden diák a maga szintjének megfelelő oktatást kapja, ezt az oktatás digitalizációjával lehetne elérni – hívta fel a figyelmet. 

Kiemelte, az oktatásba fektetett minden egy dollár

több mint 60 dollárnyi társadalmi hasznot hoz, számítások szerint.

A betegségek elleni küzdelem szintén fontos szempont Bjorn szerint. Elmondta, hogy habár a fejlett világban nem foglalkozunk vele, de a tuberkulózis tavaly több embert ölt meg mint a COVID-19. A TBC elleni küzdelembe fektetett ötmilliárd dollárral mintegy egymillió embert lehetne megmenteni minden évben.

Arra a kérdésre, hogy miért nem foglalkoznak ezekkel a kormányok, nemzetközi szervezetek azt válaszolta, hogy a valóság az, hogy a gazdag országok nem törődnek a szegény országok problémáival, és magában a szegény országokban sem foglalkozik a társadalom felső rétege az alsó rétegek problémáival.

Ezért meg kell mutatni az embereknek, hogy milyen kis befektetéssel milyen nagy hasznot lehet elérni globálisan. Hozzátette ugyanakkor, hogy a végső soron a politikusoknak és döntéshozóknak kell elhatározni, hogy valóban megpróbáljanak valódi lépéseket hozni a globális problémák leküzdése érdekében.

Nyitókép: Bjorn Lomborg Facebook-oldala 

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Beszélgető
2023. június 05. 08:02
Az egyik legnagyobb hibát ott követte el az emberiség, amikor a 70-es években tömegesen beoltották a négereket a gyermekbetegségek ellen. Addig szült 6-8 gyereket egy nő, abból felnőtt 2. Elfelejtettek szólni, hogy innentől nem kell 6-8 gyereket szülni, mert 4-5 is felnő majd. Nos, két röpke generáció alatt ez lett belőle és ez még nem a végső helyzet. Nincs az az AIDS, az a maláriás szúnyoghad, az a kovid és bármi, ami vissza tudná állítani a 70-es évekbeli helyzetet.
Kormánypárti2
2023. június 05. 07:54
A túlnépesedési konferencián mit fog ötletelni?
Bobika8
2023. június 05. 07:34
Az 500 milliós emberiség elképzelésébe ez nem opció.
Maciapu
2023. június 05. 03:03
Ez a faszi is a szokásos nyugati álmodozók egyike, aki azt hiszi, hogy a bezzegország Dániából tudja a tutit a világ megmentésére. Természetesen a tutihoz pénz is kell, a pénzből pedig – miért is nem csodálkozom? – az emberiség szegényebb feléből akar néhány millió, magától amúgy életképtelen, de szaporodóképes egyedet megmenteni. Hogy még többen legyünk ugyanannyi, lassan elfogyó erőforrásra? El nem tudom képzelni, miért gondolják nyugaton egyesek (illetve, de, tudom: félnek, hogy rasszistáknak bélyegzik őket), hogy ha egy törzsi, majdhogynem a kőkor szintjén és az r/K skála 'r' végén elhelyezkedő (reproduktív stratégiát követő) környezetbe egy nyugati elvárások szerinti K-12 oktatási környezetet telepítenek, akkor ott rögtön nyugati elvárásoknak megfelelő tanulók hagyják el az iskolapadot. Ez az idióta nem hallott még az évtizedes USA-beli ellenpéldákról? Az ottani N tapasztalat valahogy nem különbözik a hazai C példáktól. Miért gondolják egyesek (nagyon sokan), hogy majd a technológia (itt ebben az esetben a digitalizáció) bármilyen problémát megold azon túl, hogy újabb bevételt jelent egyes tech cégeknek? Azért vagyunk ennyien ezen a bolygón és azért olyan az élet, amilyen, mert a globális tudatszintünk erre képesít bennünket. Ha más, magasabb lenne a tudatszintünk, a tudatosságunk, akkor sokkal felelősségteljesebben állnánk hozzá egymáshoz és a környezeti erőforrásainkhoz. Nem azért szülnénk (illetve, szülnének egyesek) gyereket a világba a jobb életre való minden esély nélkül, hogy majd azok, a magasabb számuk miatt, eltartják őket öregkorukban. Talán erre, a tudatosságra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni a különböző digitális faszságok és különböző haszontalan banki és pénzügyi okosságok elsajátíttatása helyett, ám tudom, hogy ez a végtelenül alacsony tudatszintű vezető rétegektől nem várható el. "a valóság az, hogy a gazdag országok nem törődnek a szegény országok problémáival, és magában a szegény országokban sem foglalkozik a társadalom felső rétege az alsó rétegek problémáival" – mivel ebben nincs üzlet, teszem hozzá. Amíg viszont a legfőbb döntéshozók mindent a haszon szempontjából mérlegelnek – a béka segge alatt lévő tudatszintjük miatt –, szart sem érnek az ilyen álmodozások.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!