Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
„Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg” – mondta a köztársasági elnök.
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci konzervatív lap interjút közölt csütörtökön Novák Katalin köztársasági elnökkel A szankciók többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak címmel.
Az államfő a koszovói válságról szólva kiemelte, hogy
természetesen elsősorban Ukrajnára figyelünk”,
de nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkánról, és fel kell gyorsítani a térségbeli országok EU-csatlakozását.
Mint mondta, „ha Koszovóban történik valami, a helyzet gyorsan eszkalálódhat, ezért nagyon aggódunk, és reméljük, hogy a helyzet gyorsan lecsillapodik, és minden szereplő szem előtt tartja, mennyire törékeny a béke”.
Kifejtette, hogy Nyugat-Európában a bővítési fáradtság jelei mutatkoznak, de Ukrajna és Moldova tagjelölti státusza azt jelenti, hogy kellő politikai akarattal bármi lehetséges. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a nyugat-balkáni országoknak várniuk kell az új jelöltek felzárkózására, hogy egyszerre csatlakozhassanak.
Ukrajna és Moldova előtt „még nagyon hosszú út áll”
– fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy Szerbia esetében a jogállami elvek érvényesülése nem felel meg az EU-s követelményeknek, azt mondta, hogy a tagságnak vannak objektív feltételei, főleg a gazdaság területén, a jogállamiság viszont „sokkal szubjektívebb” ügy, és nagyobb figyelmet kell fordítani az értékekre, hiszen a szerbek az európai értékeknek és életmódnak megfelelően élnek, és „kulturálisan nagyon közel állnak hozzánk”.
Az európai értékek ukrajnai helyzetéről elmondta, hogy a kisebbségek,
A kisebbségi jogok az európai közösség lényegéhez tartoznak, a jogszabályok ügye ezért „nem pusztán kétoldalú probléma” – mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy nem látszanak pozitív változások.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az első pillanattól kezdve elítélte az orosz agressziót, és
egész Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett”.
Kifejtette: mint minden nagy konfliktusra, az ukrajnai háborúra is érvényes, hogy „a nagyhatalmak a háttérben tevékenykednek”, de „Ukrajna szuverén ország, amelyet megtámadott a szomszédja, és polgárai védelmében mindent megtesz, ami csak emberileg lehetséges”.
Ukrajna a „saját erejéből” védekezik, de sok ország támogatásával, ami „természetesen befolyásolja a háború menetét” – fűzte hozzá.
Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg”,
azt viszont nem tudja senki megmondani, hogy miként lehet eljutni a tartós és igazságos békéhez – mondta.
(MTI)
***
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner