Lukasenka: Nem szabad hőst csinálni sem belőlem, sem Putyinból, sem Prigozsinból

Ellenben, ha Ukrajna összeomlik, akkor senki sem marad a romok alatt. Még az ukránok is jobban járnának bármelyik, illetve az összes szomszédos országgal. Is.

Tömeggyilkosokból és az őket támogató lelketlen emberekből sohasem lesz példakép az utókor számára. Megvetéssel és undorral emlékeznek rájuk.

Lukasenka: Nem szabad hőst csinálni sem belőlem, y Belarusz elnöke tárgyalásokat folytatott a Wagner magánhadsereg vezetőjével, A tárgyalások egész nap tartottak, és ezek eredményeképpen megállapodás született arról, ---------------- 1.Szabad? Nem rakom ezt a hangot. A szabad nem szláv hang, hanem a szab stumától ered, indogermán skeb, skap, skab. Ez nem a sippés a suebada, suebadaz, suebadus. De nem rakom: - szabad, szabta: múltidővel, rédi ed múltidő, vagy da, ahogy az angolnak innen. A múltidő folyton nőnemű, passív, possesív, az aktív ti és kausatv to a hímnemű, de a to lehet neutrum is. -szabad ige: ed kausatív-presenz, indogermán, ahogy ered, szakad... -szabda főnév: a szabadni igétől, ettől főnév. Szablya? Stak a libcsinek van szablyjája, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakom ezt a hangot. A magyar illberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re gyöktől regály van, ez az ?smagyar. Ígyhát: raktaregály. A szabad hangot így dürfenhént dúrgerni kell, libcsizmus! 2.Hős? Etimológia bizonylosza. Nem fingár, hisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv. A bizonylosza etimológiája is bizonylosza, hisz vna a germán hyse, ettól volna a hős. De h rakja, hogy nem-e neoillogizmus? Mondjuk a hő-től. Inkább volna, és bírnám a hangot: árva, árvaja, talán hunn Rua név is ettől, vagyis Arrow: 1. Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. 2.Az ontsó, más, volna ide a víh stumától a wíhand: Vita? Etimológiája bizonylosz, nem is rakem, hisz bullshit. A vív a germán víhan igétől ered, a mai német weigern. Ősmagyar? Na most, ha a víh-től ered, úgy az ta múltidővel van, víhta, ott van, hogy múlt, így olyan tárgy duad vanni, ana szenvedtaja a víh-vást, nem presenz ti, hanem múltidő ta. Ez a hang volna a latin victus, victum. 3. A nei partikeltől és stumától nyítár, nyíhó: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Ana-ei, nei partikel és mora energikus dúrongás, amalás, így rakód ettől a nedv ahogy nass is, és rakjuk, hogy az olyan hangok anak ny-vel enterednek, de nem ezt rekkik, azoknál szakáds, kopás van, ahogy mondjuk a nyer-nél, ana kneir. Volna ernyeszt-től is, de egal, így: -víhand, a víh-től -árva, árvaja, ahogy talán Rua, Arrow -nyítár, nyítoh -ernyeszto 3. Csinál? Az etimológiája bizonylosza, hisz a magyarnak innen, a rakta magyarnak, elint a cs az st, de az új-ónemmagyarnál stak 90 százalék! Így igenstak volna, hogy az árja cinoti... De inkább mondjuk azt, hogy ranni, hisz van arány és arányelni hangok is. A ra és re stumától kell mondani. 4.Elnök? Az egy libnernyák, democsokrata nyelvkakilás. Vezető? Ez a hang igen szlávos, az uegh stuma magyaros formája uh stuma. De a magyarnak rejku van és regerda, így a hangok: rakó, raktár, rengyár, rektár, regény. Krümmung? Stak a libcsinek vahn és a biciklinek, kurma a ku stumától. Ez a kurma, Krümmung libcsi ideológia, kurengály, degeneráció. A magyarnak a fájandja van, a re és ra stumátóla regerda. .Ország? Nem rakom a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. 5. Tárgyal? Hol a tárgy? Bulslhit hang, inkább racionálisan beszélni, a ra és re stumától regyni. 6.He? Magán? Nem magán, az totál más, és totál nakta a hadu, gemrán hodu-hadu vagy a scara is. Garázda! 7.Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt máshogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is. De lehet ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől. Máshol nem tart valahová,hanem rekkend, a rekk-től. 8.Tud? A kúrománytól a hang pejoratívvá vált, így ha können, vagyis inkább mögen: Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. 9.Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t, a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k rakódnak, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesívval. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 10. Így nem szület, hanem bírtavál: bírta, bírtava, bírtaval, bírtavá, bírtavál.

Aztán ki nem szar le titeket, Orbán békepárti elvtársait?