Lukasenka: Nem szabad hőst csinálni sem belőlem, sem Putyinból, sem Prigozsinból

Tömeggyilkosokból és az őket támogató lelketlen emberekből sohasem lesz példakép az utókor számára. Megvetéssel és undorral emlékeznek rájuk.

Lukasenka: Nem szabad hőst csinálni sem belőlem, y Belarusz elnöke tárgyalásokat folytatott a Wagner magánhadsereg vezetőjével, A tárgyalások egész nap tartottak, és ezek eredményeképpen megállapodás született arról, ---------------- 1.Szabad? Nem rakom ezt a hangot. A szabad nem szláv hang, hanem a szab stumától ered, indogermán skeb, skap, skab. Ez nem a sippés a suebada, suebadaz, suebadus. De nem rakom: - szabad, szabta: múltidővel, rédi ed múltidő, vagy da, ahogy az angolnak innen. A múltidő folyton nőnemű, passív, possesív, az aktív ti és kausatv to a hímnemű, de a to lehet neutrum is. -szabad ige: ed kausatív-presenz, indogermán, ahogy ered, szakad... -szabda főnév: a szabadni igétől, ettől főnév. Szablya? Stak a libcsinek van szablyjája, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakom ezt a hangot. A magyar illberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re gyöktől regály van, ez az ?smagyar. Ígyhát: raktaregály. A szabad hangot így dürfenhént dúrgerni kell, libcsizmus! 2.Hős? Etimológia bizonylosza. Nem fingár, hisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv. A bizonylosza etimológiája is bizonylosza, hisz vna a germán hyse, ettól volna a hős. De h rakja, hogy nem-e neoillogizmus? Mondjuk a hő-től. Inkább volna, és bírnám a hangot: árva, árvaja, talán hunn Rua név is ettől, vagyis Arrow: 1. Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. 2.Az ontsó, más, volna ide a víh stumától a wíhand: Vita? Etimológiája bizonylosz, nem is rakem, hisz bullshit. A vív a germán víhan igétől ered, a mai német weigern. Ősmagyar? Na most, ha a víh-től ered, úgy az ta múltidővel van, víhta, ott van, hogy múlt, így olyan tárgy duad vanni, ana szenvedtaja a víh-vást, nem presenz ti, hanem múltidő ta. Ez a hang volna a latin victus, victum. 3. A nei partikeltől és stumától nyítár, nyíhó: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Ana-ei, nei partikel és mora energikus dúrongás, amalás, így rakód ettől a nedv ahogy nass is, és rakjuk, hogy az olyan hangok anak ny-vel enterednek, de nem ezt rekkik, azoknál szakáds, kopás van, ahogy mondjuk a nyer-nél, ana kneir. Volna ernyeszt-től is, de egal, így: -víhand, a víh-től -árva, árvaja, ahogy talán Rua, Arrow -nyítár, nyítoh -ernyeszto 3. Csinál? Az etimológiája bizonylosza, hisz a magyarnak innen, a rakta magyarnak, elint a cs az st, de az új-ónemmagyarnál stak 90 százalék! Így igenstak volna, hogy az árja cinoti... De inkább mondjuk azt, hogy ranni, hisz van arány és arányelni hangok is. A ra és re stumától kell mondani. 4.Elnök? Az egy libnernyák, democsokrata nyelvkakilás. Vezető? Ez a hang igen szlávos, az uegh stuma magyaros formája uh stuma. De a magyarnak rejku van és regerda, így a hangok: rakó, raktár, rengyár, rektár, regény. Krümmung? Stak a libcsinek vahn és a biciklinek, kurma a ku stumától. Ez a kurma, Krümmung libcsi ideológia, kurengály, degeneráció. A magyarnak a fájandja van, a re és ra stumátóla regerda. .Ország? Nem rakom a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. 5. Tárgyal? Hol a tárgy? Bulslhit hang, inkább racionálisan beszélni, a ra és re stumától regyni. 6.He? Magán? Nem magán, az totál más, és totál nakta a hadu, gemrán hodu-hadu vagy a scara is. Garázda! 7.Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt máshogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is. De lehet ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől. Máshol nem tart valahová,hanem rekkend, a rekk-től. 8.Tud? A kúrománytól a hang pejoratívvá vált, így ha können, vagyis inkább mögen: Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. 9.Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t, a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k rakódnak, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesívval. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 10. Így nem szület, hanem bírtavál: bírta, bírtava, bírtaval, bírtavá, bírtavál.

Aztán ki nem szar le titeket, Orbán békepárti elvtársait?

basszus kezdem jobban tisztelni mint Putyint. Egy igazi vezeto el tudja ismerni ha elmert valamit, hibazott, es van ver a pucajaban. teljesen korrekt beszed.