Némi jó hír Brüsszelből: nem csak hazánk pártolói szeretnék Magyarország soros elnökségét

Mint ahogy azt a Mandiner is megírta, az Európai Parlament nagyon-nagy többséggel megszavazta a hazánk elleni állásfoglalási indítványt: a dokumentum teljes szövegét 442 képviselő elfogadta, 144-en nemmel szavaztak, 33-an pedig tartózkodtak. A dokumentumnak 20 szerzője volt, köztük Cseh Katalinnal és Donáth Annával (akik aztán természetesen meg is szavazták azt). Mellettük még Gwendoline Delbos‑Corfield és Daniel Freund is a társszerzők között található.

A 12 oldalas „ítéletből” a Magyarország soros elnökségéről szóló paragrafusról külön is szavaztak.

Az Unió túlbonyolított bürokráciáját kicsit leegyszerűsítve az történt, hogy többen szavaztak amellett, hogy Magyarország ne veszítse el a soros elnökségét, mint ahányan ellenezték hazánk bírálását.

Egészen pontosan 431-en szavaztak Magyarország soros elnökségének megkérdőjelezése mellett, 162-en pedig ellene, 23-an pedig tartózkodtak.

Mit tartalmaz az EP állásfoglalása?

A dokumentum szerzői sokrétű képet akarnak festeni hazánkkal kapcsolatban. Mint ahogy azt írták, „a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik a kormány módszeres intézkedéseinek eredményeként; mivel ezt a helyzetet nem kezelték megfelelően, számos aggály továbbra is fennáll, és továbbra is számos új kérdés merül fel; mivel ez negatív hatással van az EU-ról kialakult képre, valamint az EU hatékonyságára és hitelességére az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelme terén; mivel ezt a problémát összehangolt uniós fellépéssel kell kezelni”.

Megemlítették a visszaélést bejelentő törvényt is, amelyet végül Novák Katalin köztársasági elnök visszaküldött. Az állásfoglalási indítványban felhánytorgatták azt a tervezetet, amelyben szerepelt olyan paragrafus, amelyet úgy értelmeztek, hogy az „legitimálni fogja a nyílt megkülönböztetést, és súlyosan veszélyezteti az LMBTQI+-személyek jogait és mindenki véleménynyilvánítási szabadságát Magyarországon”. 

Beszámolt a „független média”

Az állásfoglalásban megemlítették azt, hogy „a független média és a civil társadalmi szervezetek” arról számoltak be, hogy a magyar rendőrség „különösen kiskorúakkal és választott politikusokkal szemben – egyre gyakrabban folyamodott túlzott erőszakhoz és önkényes fogva tartáshoz”.

Titkosrendőrség látogat a vállalatokhoz, legalábbis a jelentés szerint

Megdöbbentőnek nevezték azokat a beszámolókat, amikben különféle megfélemlítési módszerekről volt szó. Ezek között kiemelték azt, hogy (a jelentés szerint)

Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / ANADOLU