A nemrég megszavazott EP-állásfoglalás kapcsán több módosítást is benyújtottak a Parlamenthez.
Mint arról a Mandiner is írt, június elsején az Európai Parlament megszavazta a hazánkat elítélő határozatot. Az állásfoglalást nagy többséggel fogadta el az EP, 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel, 33 pedig tartózkodott. Viszont a határozat elfogadása előtt a képviselők még szavaztak
A módosítók között szerepeltek technikai jellegű javítások, mint például rosszul hivatkozott jogszabály, viszont szerepeltek csak és kizárólag állásfoglalásként értelmezhető módosítási javaslatok, amelyekben védelmükbe vették Magyarországot különféle EP-képviselők.
Az első három módosítót Jadwiga Wiśniewska lengyel EP-képviselő nyújtotta be az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport nevében. A módosítóban kerek-perec leszögezte, hogy
„elutasítja a Magyarország és egyes más tagállamok ellen ideológiai alapon indított, politikailag motivált támadásokat és zsarolásokat;
felszólítja az EU valamennyi intézményét, hogy minden tagállamot egyenlő bánásmódban részesítsen, tiszteletben tartva kizárólagos hatáskörüket”. Wiśniewska kifejtette, hogy „az EU értékeinek védelmével kapcsolatos hatásköre az EUSZ 7. cikkére korlátozódik; hangsúlyozza, hogy az uniós források folyósítása nem tehető függővé a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken bekövetkező változásoktól”. És közben felszólította a Tanácsot, hogy vessenek véget a hetes cikkely szerinti eljárásnak: „azonnal vessen véget az EUSZ 7. cikke szerinti, évek óta tartó eljárásnak, amely jelentős eredmények helyett csak tovább mélyíti a tagállamok közötti megosztottságot, jelentős politikai költségekkel jár és aláássa a polgárok uniós projektbe vetett bizalmát”.
Az első módosítót 470-en elutasították, 137 képviselő szavazta csak meg, 12-en pedig tartózkodtak. A kettes módosítóval is hasonló volt az eset: 147-en támogatták, 472-en leszavazták, 11-en pedig tartózkodtak. Ahogy a hármas módosítónál is, ahol 141-en szavazták meg, 467-en ellenezték, 9-en pedig tartózkodtak.
A negyedik módosító nem volt más, csak egy egyszerű ténybeli módosító, ugyanis az eredeti szöveg véglegesítése óta Novák Katalin visszaküldte a hazai parlamentnek azt az április 11-én elfogadott törvényt, amelyet az EP-jelentés adott része kritizált. A köztársasági elnök a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló jogszabállyal nem értett egyet, amely egyébként egy uniós irányelv átültetését szolgálja.
Ezeket a módosítókat Jean-Paul Garraud francia, Gunnar Beck német, Joachim Kuhs szintén német, Tom Vandendriessche belga, Gerolf Annemans szintén belga, valamint Harald Vilimsky osztrák EP-képviselő az ID csoport nevében, valamint Jorge Buxadé Villalba spanyol és Hidvéghi Balázs magyar képviselő nyújtotta be.
A módosításokkal próbálták emlékeztetni az EP-t, hogy az Európai Unió Szerződése szerint a szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban kéne hogy eljárjon, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani.
A módosításokban kifejtették többek között azt is, hogy „az uniós Szerződések nem tartalmaznak olyan általános hatáskört, amely lehetővé tenné az uniós intézmények számára, hogy Unió-szerte érvényesítsék a jogállamiságra vonatkozó értelmezésüket”. Próbálták a tagállamok nemzeti identitását is megvédeni: „minden tagállam saját nemzeti identitással és alkotmányos hagyományokkal rendelkezik, amelyek összhangban vannak az európai értékekkel, és amelyeket mindig tisztelettel, objektíven és egyenlően kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság valamennyi tagállam számára alapvető érték; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy
a jogállamiság koncepciójával való, politikai célú visszaélés negatív hatással van a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra és lojális együttműködésre”.
Hazánk soros elnöksége kapcsán is megpróbálták módosítani a határozatot arra, hogy „Magyarország 2024-ben képes lesz hitelesen ellátni ezt a feladatot [a soros elnökséget] a kölcsönös bizalom és a lojális együttműködés szellemében”. Emlékeztették az EP-t a brüsszeli korrupciós botrányra is, és próbálták lezárni a hetes cikkely szerinti hazánk elleni eljárást is. Ugyan így kiálltak amellett, hogy az uniós források kifizetése nem használható fel tagállamok zsarolására, s elutasították a feltételességi mechanizmust, valamint „a Magyarország szuverén kormányával szemben ideológiai okokból [...] folytatódó politikai indíttatású támadásokat és zsarolást”.
A fenti EP-képviselők egy második csokor módosítót is benyújtottak. Ezekben a módosítókban szintén azt hangsúlyozták, hogy az uniós források folyósítása nem tehető függővé a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken bekövetkező változásoktól, elítélték a Bizottság beavatkozását a tagállamok ügyeibe, valamint felszólították a Bizottságot, hogy folyósítsák a hazánknak járó pénzeket és vessen véget a tagállamok kormányain belüli változások kikényszerítésére irányuló politikájának.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
A törvénymódosítási javaslatról hamarosan dönthet az Országgyűlés.
Tusk politikai indíttatású bosszúhadjáratáról, valamint Zbigniew Ziobro volt igazságügyi-miniszter ügyéről és a lengyelországi helyzetről Jacek Karnowskit, a Sieci lengyel jobboldali hetilap főszerkesztőjét kérdeztük.
Zbigniew Ziobro keményen bírálta Tusk és Żurek lépéseit, szerinte a kormány Európa eszköze a belső politikai tisztogatásban.
Újabb jelentés minősítette le Magyarországot a jogállamiság terén. A Soroshoz köthető World Justice Project szerint hazánk az Európai Unióban a legrosszabbul teljesít, miközben az Egyesült Államok és Oroszország is súlyos visszaesést mutatott. A módszertant szakértők erősen vitatják.
Bárándy Péter szerint pedig meg kell szakítani a jogfolytonosságot, és meg kell szüntetni olyan intézményeket, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Az M1 legendás riporterét jelölték az év újságírója díjra.
Pokrovszknál csaknem teljesen bekerítették őket, és már a drónjaik sem segítenek, ha elfogynak az embereik.
