Így próbálták franciák, németek, lengyelek és belgák védeni hazánkat az EP-ben!

2023. június 09. 09:34

A nemrég megszavazott EP-állásfoglalás kapcsán több módosítást is benyújtottak a Parlamenthez.

2023. június 09. 09:34
null
Varga Mátyás

Mint arról a Mandiner is írt, június elsején az Európai Parlament megszavazta a hazánkat elítélő határozatot. Az állásfoglalást nagy többséggel fogadta el az EP, 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel, 33 pedig tartózkodott. Viszont a határozat elfogadása előtt a képviselők még szavaztak 

17 darab módosítóról is.

A módosítók között szerepeltek technikai jellegű javítások, mint például rosszul hivatkozott jogszabály, viszont szerepeltek csak és kizárólag állásfoglalásként értelmezhető módosítási javaslatok, amelyekben védelmükbe vették Magyarországot különféle EP-képviselők.

1-3. módosító

Az első három módosítót Jadwiga Wiśniewska lengyel EP-képviselő nyújtotta be az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport nevében. A módosítóban kerek-perec leszögezte, hogy

felszólítja az EU valamennyi intézményét, hogy minden tagállamot egyenlő bánásmódban részesítsen, tiszteletben tartva kizárólagos hatáskörüket”. Wiśniewska kifejtette, hogy „az EU értékeinek védelmével kapcsolatos hatásköre az EUSZ 7. cikkére korlátozódik; hangsúlyozza, hogy az uniós források folyósítása nem tehető függővé a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken bekövetkező változásoktól”. És közben felszólította a Tanácsot, hogy vessenek véget a hetes cikkely szerinti eljárásnak: „azonnal vessen véget az EUSZ 7. cikke szerinti, évek óta tartó eljárásnak, amely jelentős eredmények helyett csak tovább mélyíti a tagállamok közötti megosztottságot, jelentős politikai költségekkel jár és aláássa a polgárok uniós projektbe vetett bizalmát”.

Az első módosítót 470-en elutasították, 137 képviselő szavazta csak meg, 12-en pedig tartózkodtak. A kettes módosítóval is hasonló volt az eset: 147-en támogatták, 472-en leszavazták, 11-en pedig tartózkodtak. Ahogy a hármas módosítónál is, ahol 141-en szavazták meg, 467-en ellenezték, 9-en pedig tartózkodtak.

4. módosító

A negyedik módosító nem volt más, csak egy egyszerű ténybeli módosító, ugyanis az eredeti szöveg véglegesítése óta Novák Katalin visszaküldte a hazai parlamentnek azt az április 11-én elfogadott törvényt, amelyet az EP-jelentés adott része kritizált. A köztársasági elnök a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló jogszabállyal nem értett egyet, amely egyébként egy uniós irányelv átültetését szolgálja.

Ezt a javítást elfogadták.

Novák Katalin szembeszállt a parlamenttel, össszeszedtük, mi lesz ezután

Az ellenzék akár örülhetne is, hogy a köztársasági elnök nem ért egyet a bejelentőtörvénnyel, de szerintük színjátékról van szó, Schiffer szerint Orbánnak sikerült egy win-win helyzetet előállítania.

5-14. módosító

Ezeket a módosítókat Jean-Paul Garraud francia, Gunnar Beck német, Joachim Kuhs szintén német, Tom Vandendriessche belga, Gerolf Annemans szintén belga, valamint Harald Vilimsky osztrák EP-képviselő az ID csoport nevében, valamint Jorge Buxadé Villalba spanyol és Hidvéghi Balázs magyar képviselő nyújtotta be. 

A módosításokkal próbálták emlékeztetni az EP-t, hogy az Európai Unió Szerződése szerint a szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban kéne hogy eljárjon, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani.

Magyarán próbálták az EP által akkor még meg nem szavazott állásfoglalást kötni az uniós joghoz. 

A módosításokban kifejtették többek között azt is, hogy „az uniós Szerződések nem tartalmaznak olyan általános hatáskört, amely lehetővé tenné az uniós intézmények számára, hogy Unió-szerte érvényesítsék a jogállamiságra vonatkozó értelmezésüket”. Próbálták a tagállamok nemzeti identitását is megvédeni: „minden tagállam saját nemzeti identitással és alkotmányos hagyományokkal rendelkezik, amelyek összhangban vannak az európai értékekkel, és amelyeket mindig tisztelettel, objektíven és egyenlően kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság valamennyi tagállam számára alapvető érték; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy

Hazánk soros elnöksége kapcsán is megpróbálták módosítani a határozatot arra, hogy „Magyarország 2024-ben képes lesz hitelesen ellátni ezt a feladatot [a soros elnökséget] a kölcsönös bizalom és a lojális együttműködés szellemében”. Emlékeztették az EP-t a brüsszeli korrupciós botrányra is, és próbálták lezárni a hetes cikkely szerinti hazánk elleni eljárást is. Ugyan így kiálltak amellett, hogy az uniós források kifizetése nem használható fel tagállamok zsarolására, s elutasították a feltételességi mechanizmust, valamint „a Magyarország szuverén kormányával szemben ideológiai okokból [...] folytatódó politikai indíttatású támadásokat és zsarolást”.

Egyik módosítót se fogadták el, a nagyrészükről csupán kézfeltartásos szavazás volt.

15-17. módosító

A fenti EP-képviselők egy második csokor módosítót is benyújtottak. Ezekben a módosítókban szintén azt hangsúlyozták, hogy az uniós források folyósítása nem tehető függővé a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken bekövetkező változásoktól, elítélték a Bizottság beavatkozását a tagállamok ügyeibe, valamint felszólították a Bizottságot, hogy folyósítsák a hazánknak járó pénzeket és vessen véget a tagállamok kormányain belüli változások kikényszerítésére irányuló politikájának.

Egyik módosítót se szavazták meg az EP-ben.

Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Kapcsolódó cikkek

 
 
 
 

Ezek is érdekelhetik