Több száz éve boszorkányság vádjával kivégzetteket rehabilitáltak Amerikában

Az egyesült államokbeli Connecticut szövetségi állam szenátusa határozatot fogadott el, amelyben visszamenőlegesen felmentettek tizenkét olyan férfit és nőt, akit több mint 370 évvel ezelőtt boszorkányság vádjával elítéltek és többégében kivégeztek, és a törvényhozók egyúttal bocsánatot kértek az akkori „igazságszolgáltatás kudarcáért”.

„Mondhatják ránk, hogy az időnket pazaroljuk ezzel, és más dolgokkal is foglalkozhatnánk, de én úgy gondolom, ezzel a határozattal kis lépést teszünk afelé, hogy bevalljuk a történelmünket, és demokratapártiak és republikánusok közösen léphetünk tovább előre” – mondta John Kissel republikánus szenátor. A jelentős részben az elítéltek leszármazottai által végzett lobbitevékenység eredményeként csütörtökön elfogadott határozatban hivatalosan is ártatlannak nyilvánítottak kilenc nőt és két férfit, akit kivégeztek a 17. században, illetve még egy nőt,

Connecticut állam képviselőháza korábban szintén nagy többséggel már jóváhagyta a határozatot.

A csütörtöki szavazáskor Rob Sampson republikánus szenátor egyedüliként voksolt a határozat ellen, arra hivatkozva, hogy hibásnak és gyerekesnek tartja azt az elképzelést, hogy „valamilyen módon ma az embernek jogában állna meghatározni, mi volt helyes vagy helytelen olyan múltbéli időszakokban, amelyeknek jellegét már nem ismerjük”. 

A határozat támogatói szerint azonban fontos felhívni a figyelmet a Connecticut államban – évtizedekkel a Massachusetts állambeli hírhedt salemi boszorkányperek előtt – lefolytatott eljárásokra. A törvényhozók a szavazás előtt olyan tanúvallomásokat hallgattak meg, amelyek szerint boszorkányperek máig léteznek a világban, például afrikai országokban, ezért a kérdés ma is időszerű. A történelmi feljegyzések szerint a connecticuti Alse Young volt az első személy, akit a korai amerikai gyarmatokon boszorkányság miatt felakasztottak 1647-ben. Connecticut és New Haven területén aztán összesen

Sok történész úgy véli, az erősen vallásos angol telepesek körében élő félelem és szorongás állhatott a boszorkányperek hátterében. Az Újvilágba érkezőkre igazán kemény élet várt a járványok, árvizek, zord telek és az éhezés miatt. Sok esetben a boszorkánysággal való vádaskodás kisebb hétköznapi viták elfajulásának eredménye volt. A boszorkányság címén kivégzett emberek közül sokan szegény, egyedülálló anyák voltak. 

Korábban már más szövetségi államok és országok is megkíséreltek vezekelni a korábbi évszázadok boszorkányüldözései miatt. Tavaly a skót miniszterelnök hivatalosan bocsánatot kért amiatt, hogy a 18. század elejéig mintegy 4 ezer embert, többnyire nőt ért üldöztetés emiatt, és 2500 embert ki is végeztek boszorkányság vádjával. Massachusetts állam törvényhozói pedig tavaly hivatalosan felmentették az utolsó nőt is, akit a salemi boszorkányperek során elítéltek és kivégeztek.

(MTI)

Archív fotónk illusztráció: A veszprémi Petőfi Színház február 24-én mutatta be Frank L. Baum-Schwajda György-Tamási Zdenko: Óz a nagyvarázsló című zenés mesejátékát Lendvai Zoltán rendezésében. A képen: a gonosz boszorkány szerepében Módri Györgyi. MTI Fotó: Orosz Péter