Feljelentett a balos német miniszter egy nyugdíjast, aki az interneten gúnyolta őt
A nyugdíjasnál házkutatást tartott a rendőrség egy mémre hivatkozva.
Példátlan módon korlátozná az ír törvényhozás a szólásszabadságot: az állam által „gyűlöletkeltőnek” minősített anyag puszta birtoklása is börtönbüntetést vonhatna maga után.
Egy káros, a szólásszabadságot korlátozó új törvényjavaslat kerülhet be az ír törvények közé – olvasható a European Conservative hasábjain. Az új törvényjavaslat szerint
ha a hatóságok gyanúja szerint az anyagot terjesztésre szánták. A portál emlékeztet, hogy a múlt héten az ír törvényhozás alsóháza elfogadta a törvényt, amelynek célja – a benyújtói szerint –, hogy „megvédje a védett tulajdonságokkal rendelkezőket a gyűlölettől”. Jelenleg pedig a felsőház tárgyalja.
A Criminal Justice (Incitement to Violence or Hatred and Hate Offences) Bill 2022 néven ismert törvényjavaslatról a közvéleményt csak minimálisan tájékoztatták. Az ír média nagyrészt figyelmen kívül hagyta.
Ez akkor változott meg, amikor a jobboldali körökben elismert kommentátor, Keith Woods felhívta a figyelmet a jogszabályra azzal, hogy tweetelt egy képernyőfotót a törvény egyik riasztó szegmenséről: Rámutatott, hogy
– az általánosan elfogadott jogállami elvekkel teljesen szembemenve –, akitől elvárják, hogy bizonyítsa, nem állt szándékában terjeszteni a birtokában lévő „gyűlöletkeltő” anyagot.
Még a trockista baloldali People Before Profit ír párt is olyan radikálisnak ítélte a záradékot, hogy ellenezte azt mint a polgári szabadságjogok durva megsértését.
Woods bejegyzése felkeltette a Twitter tulajdonosának, Elon Musknak a figyelmét, aki megosztotta a bejegyzést, arra figyelmeztetve: „ez egy durva támadás a szólásszabadság ellen”.
Ezt követően Jordan Peterson kanadai pszichológus és író is megosztotta a cikket, és párhuzamot vont az ír törvény, valamint a csütörtökön elfogadott C-11-es kanadai törvényjavaslat között. Az új kanadai szabályozás a hagyományos műsorszolgáltatókhoz hasonlóan tartalmi követelmények és szabályozások hatálya alá vonná a közösségimédia-platformokat és a streaming-szolgáltatásokat, mint például a Netflix, a Spotify és a YouTube. Az utóbbi független tartalomkészítől viszont attól tartanak, hogy ez korlátozni fogja alkotói szabadságukat.
Nem sokkal később meg is mutatkozott, hogy
Woods vasárnap osztotta meg követőivel, hogy végre a média is elkezdett foglalkozni az üggyel, és ennek hatására több ellenzéki politikus is kiállt a törvényjavaslattal szemben. Woods azt írta: „ha nem számítana, amit itt csináltunk, nem fektetnének annyi energiát abba, hogy megpróbáljanak elhallgattatni minket”.
***
Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP