Köteleznék a hivatalos EP-álláspont képviseletére az Európai Parlament kiküldetésben lévő politikusait. A javaslat szakértők szerint „felháborítóan korlátozza a szólásszabadságot, illetve azt, hogy a képviselők mandátumuk részeként szabadon képviselhessék választóik véleményét”.
Mint ahogyan arról a Mandiner hasábjain is olvashattak, az európai uniós apparátust több ízben megrázta az Eva Kaili-féle korrupciós botrány. Az Európai Parlamentnek még a botrány kirobbanása előtt is volt egy különbizottsága (INGE), amely az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozással, köztük a dezinformációval foglalkozott. Viszont az INGE megbízatása 2022. március 23-án lejárt.
A bizottság zárójelentését 2022. március 9-én egy plenáris ülésen elfogadták, majd egy nappal később az EP egy új különbizottságot hozott létre, immáron ING2 név alatt, hogy utógondozza és felügyelje az INGE jelentés hatásait. Az ING2 megbízatása 2023. augusztus 12-ig tart. És ez a bizottság aktivizálta magát a brüsszeli korrupciós botrány hatására.
Az EP 2023 Valentin-napján úgy döntött, hogy az ING2 bizottságot új feladatkörrel ruházza fel és átnevezi. Azóta „az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozással – beleértve a dezinformációt is –, valamint az Európai Parlament integritásának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítésével foglalkozó különbizottság” az ING2 neve.
Ez a különbizottság fog május negyedikén megvitatni egy javaslatcsomagot, amely fő célja – elvileg – az Európai Parlament átláthatóságának, integritásának, elszámoltathatóságának növelése, valamint a korrupció elleni küzdelem.
A javaslat maga egyes EP-képviselők „kívánságlistája” arról, hogy a korrupciós botrány hatására milyen intézkedéseket várnak az uniós intézményektől az átláthatósággal és NGO-kkal kapcsolatos kérdésekben.
A javaslat óvatosan indít: biztonsági és interferencia-képzésre szólít fel minden európai parlamenti képviselőt és alkalmazottat; kéri, hogy a parlament vizsgálja meg a gyakornokokat, a politikai képviselőket, a képviselőcsoportok és a parlament személyzetét a nem-európai befolyásnak való esetleges kitettség szempontjából.
Ezen felül kérik még, hogy az európai parlamenti képviselők és irodáik legyenek kötelesek bejelenteni a nem-uniós országok képviselőivel és más érdekképviseletekkel való találkozásokat, valamint felszólít az NGO-k pénzügyi átvilágítására is. És innen pár lépésen belül eljutnak oda, hogy
Egészen pontosan úgy fogalmaz a kérdéses – XXI. – bekezdés, hogy „javasolja a Parlament nevében végzett hivatalos kiküldetésekre vonatkozó szabályok szigorítását, különösen: (a) csak a hivatalos misszió elnöke beszélhet nyilvánosan a Parlament nevében; (b) a kiküldetés során, és különösen a külföldi képviselőkkel való találkozók során a többi európai parlamenti képviselő nem képviselhet a Parlament által a legutóbbi szavazások során elfogadott álláspontoktól eltérő álláspontot; az ezt a szabályt be nem tartó európai parlamenti képviselőket el kell tiltani a következő kiküldetéseken való részvételtől.”
A lapunk által megkeresett uniós szakértők szerint
ez a javaslat „felháborítóan korlátozza a szólásszabadságot,
illetve azt, hogy a képviselők mandátumuk részeként szabadon képviselhessék választóik véleményét”.
A szakértők szerint, ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor felhasználhatják arra, hogy megakadályozzák a kisebb, „ellenzéki” európai parlamenti képviselőket és képviselőcsoportokat abban, hogy elmondják a véleményüket a különféle küldetésekről. Az egyik szakértő leszögezte, hogy „ez fenyegetés, vagy követni kell az EU nézeteit, máskülönben…”. Egyik forrásunk szarkasztikusan megjegyezte, hogy ha Magyarország vagy Lengyelország ilyen szabályt hozott volna a nemzeti képviselőik számára, már a felháborodástól zengene egész Európa.
A javaslatnak két beterjesztője volt, Vladimír Bilčík, az Európai Néppárt szlovák EP-képviselője, valamint Nathalie Loiseau, a Renew Europe csoport francia EP-képviselője. Utóbbi csoportnak a tagja a Momentum, előbbi csoport székházában pedig a belga rendőrség a minap házkutatást tartott.
Nyitókép: Mandiner/Varga Mátyás
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
A lengyel kormányfő szerint a lapunknak nyilatkozó Mateusz Morawiecki „hasznos idióta”.
Fontos mutatóban teljesítünk ötször jobban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A francia csatár sajtóértesülések szerint a Real Madrid legendájának villáját vásárolja meg.
Megjelent egy új szereplő, amely felforgatta a korábbi viszonyokat.
