Az európai uniós spektrum jobb oldalán az Európai Néppárt (EPP) az egyetlen jobboldali tömörülés, amely az úgynevezett spitzenkandidat-folyamat során kiválaszthatja a jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára, ám az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia csoport (ID) ezt az eljárást nem támogatja – számol be az Euractiv.
A pártcsalád elnöke, Manfred Weber továbbra is kitart a folyamat mellett, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, Markus Söder pedig kifejtette, hogy ő maga sem ellenzi azt.
„Ez a szabályzatban szerepel” – emelte ki Söder a május 4-ei EPP-közgyűlésen tartott sajtótájékoztatón Münchenben, hozzátéve, hogy
„üdvözölné” a jelenlegi bizottsági elnök, Ursula Von der Leyen jelölését az EPP csúcsjelöltjévé.
Az ügy nem szerepelt a fő témák között
Az ügy azonban nem szerepelt a fő témák között az EPP közgyűlésén, helyette a küldöttek arra összpontosítottak, hogy hangsúlyozzák az egységet a két német párt, a Kereszténydemokraták és a CSU között az őszi bajor választások, valamint a jövő júniusi EU-választások előtt.
A küldöttek továbbá a vidéki területek agrárpolitikai kihívásaira reflektáltak, beleértve Frans Timmermans zöld-programjának kulcsfontosságú kérdéseinek elutasítását.
Zöld-kérdések
A portál által megvizsgált közgyűlési határozattervezetben a párt közölte: „elutasítja a növényvédőszerek fenntartható használatára vonatkozó javaslatot, mivel azt „nem tartják megvalósíthatónak”, hiszen nem nyújt „működőképes alternatívát a gazdák számára” .
A természetvédelmi-törvény végrehajtásáról szóló jelentésben is hasonló ellenállás tapasztalható részükről, mondván, a meglévő jogszabályok végrehajtása túlságosan bürokratikus és tervezési patthelyzeteket eredményezett néhány régióban vagy tagállamban, veszélyeztetve ezzel a vidéki területek gazdasági életképességét, az élelmiszer biztonságot, az megújuló energia termelést és a létfontosságú infrastruktúrát.
A csúcsjelölt-rendszer
A 2014-es EU-s választás előtt azért vezették be a csúcsjelölt-rendszer intézményét, hogy összekapcsolják a választási eredményeket az EU intézményeinek vezető pozícióinak kiosztásával.
Azonban a 2019-es választások után a folyamat megítélése komoly csorbát szenvedett,