Elkerülhetőnek tűnik az amerikai államcsőd, miután Joe Biden feladta azon követelését, hogy az adósságplafon megemeléséhez a republikánusok feltétel nélkül járuljanak hozzá.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter pénteken megkongatta a vészharangot: június ötödikén csődbe megy az USA, ha a Kongresszus addig nem dönt az adósságplafon – az Egyesült Államok államadósságának törvényben rögzített felső határa – megemeléséről vagy felfüggesztéséről. Január 19-e óta az Egyesült Államok költségvetése annyi pénzből gazdálkodik, amennyi bevétele van, aznap ugyanis elérték a 31,4 billió dolláros adósságplafont, s annak megemeléséig további hitelfelvételre nincs lehetőség.
A republikánusok – élükön a legkonzervatívabb képviselőket tömörítő Képviselőházi Szabadság Képviselőcsoporttal, amellyel megválasztása érdekében Kevin McCarthy házelnöknek is súlyos alkukat kellett kötnie – masszív kiadáscsökkentéseket követeltek, hogy az „infrastrukturális beruházásokról” és „covid-segélyekről” rendelkező hatalmas törvénycsomagokba republikánus ellenkezés ellenére beszuszakolt demokrata politikai projekteket gátolják. Emellett azt is feltételül szabták az adósságplafon megemeléséhez, hogy szigorítsanak a segélyen élők számára előírt munkaügyi követelményeken. A demokrata kormányzat ugyanakkor
hónapokig nem volt hajlandó elmozdulni azon álláspontjáról, hogy az adósságplafont kizárólag „tiszta törvénnyel”, azaz feltételek nélkül lehet megemelni,
a költségvetésről szóló vitákat pedig a költségvetés vitájában kell lefolytatni.
Április végén a republikánus vezetésű Képviselőház elfogadott egy törvényt, amelyben a republikánus költségvetési igények rögzítése mellett megemelték az adósságplafont – majd tudván tudva, ez a törvényjavaslat nem fog átmenni a demokrata irányítású Szenátuson, hátradőltek és megvárták, amíg Bidenék feladják elvi álláspontjukat, és tárgyalni kezdenek. A tárgyalások végül május 16-án kezdődtek meg érdemben Biden és McCarthy között.
Tegnap a házelnök és az elnök – igencsak eltérő tálalásban – bejelentették, hogy elvi megegyezésre jutottak az adósságplafon megemelése kapcsán. McCarthy úgy fogalmazott: „Most, nemrég tettem le a telefont az elnökkel.
Miután pazarolta az időt és hónapokon át nem volt hajlandó tárgyalni, most olyan elvi megegyezésre jutottunk, amely méltó az amerikai néphez”.
Biden ehhez képest azt hangsúlyozta, „a megállapodás megvédi saját magam és a demokraták fő prioritásait és törvényhozói eredményeit”, ugyanakkor „a megállapodás kompromisszum, ami azt jelenti, hogy nem mindenki kapta meg, amit akar. Ez a kormányzás felelőssége”.
Már a két vezető megfogalmazásaiból egyértelmű, hogy az adósságlafon ügyében a demokrata kormányzat engedett messze többet, a republikánus igények közül pedig szinte az összes megvalósult. A megállapodás hivatalos szövege még nem nyilvános – McCarthy a demokraták sarokba szorítása érdekében közölte, ad még 72 órát képviselőinek arra, hogy tanulmányozzák, s csak szerdán szavaznak majd a törvényjavaslatról –, ugyanakkor jólértesült washingtoni lapok már részletes információkkal rendelkeznek róla.
A Reuters tényként közli, hogy „a megállapodás keretében felfüggesztésre kerül az adósságplafon 2025 januárjáig, eközben kiadási plafont határoznak meg a 2024-es és 2025-ös költségvetésre,
visszaveszik a fel nem használt covid-segélyeket, felgyorsítják bizonyos energetikai projektek engedélyezését,
és tartalmaz a szegény amerikaiak élelmiszersegély-programjaihoz is további foglalkoztatási követelményeket”.
A CNN hasonló értesüléseit névtelen forrásra hivatkozva hozza. Ők is úgy tudják, hogy két évre felfüggesztésre kerülne az adósságplafon, azaz a 2024-es elnökválasztás utánra halasztanák a legközelebbi hasonló csörtét. Emellett a 2023-as összegekben maximálnának a 2024-es évre is minden költségvetési kiadást a védelmi kiadásokon kívül, 2025-re pedig 1 százalékos kiadásnövekedést engedélyeznének.
A segélyek munkához kötésének kapcsán úgy tudják, 54 éves korig bezárólag kiterjesztenék azt a jelenleg 18-50 éves amerikaiakra vonatkozó szabályt, hogy a SNAP (Pótlólagos Élelmiszersegély-program) keretében csak három hónapig kaphatnak élelmiszersegélyeket azok, akik nem tudják felmutatni, hogy heti legalább húsz órás munkaviszonyuk vagy képzési jogviszonyuk van – ez a szabály ugyanakkor nem vonatkozna sem a veteránokra, sem a hajléktalanokra.
A képviselőházi republikánusok köréből kiszivárgott összefoglaló szerint a névtelen forrás közlésétől eltérően 2024-ben nem csak a 2023-as szinten maradnának a költségvetési kiadások, hanem csökkennének is, az évi egy százalékos kiadásnövelési plafon pedig a következő hat évre vonatkozna.
A Biden által emlegetett „kompromisszum” legfeljebb annyiban valósult meg, hogy a republikánusok
és nem elég nagyok a kiadáscsökkentések – ugyanakkor a javaslatból kiviláglik, hogy a republikánusoknak szinte minden igényük teljesült.
A költségvetési kiadások mellett kardoskodó legkonzervatívabb republikánus képviselők már eleve jelezték, hogy a javaslat szerintük nem megy elég messzire.
A törvényjavaslatnak most át kell majd mennie a republikánus vezetésű Képviselőházon, ahol a republikánus és demokrata párt mérsékeltjeinek le kell küzdeniük a mindkét párt széléről érkező ellenállást. A Szenátusban ezután teljes demokrata fegyelem mellett legalább 9 republikánusnak is le kell szavaznia a javaslatra, hogy valóban sikerüljön megemelni az adósságplafont.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds
Regisztrált szavazó volt Illinois államban Robert Francis Prevost, aki csütörtök este óta XIV. Leó néven pápa. És az egyik nagy pártnál volt regisztrálva, állítja a National Catholic Register amerikai szaklap.
Az amerikai lap szerint a republikánus kormány olyan országokat kereshetett meg, amelyek nyomás alatt állnak, és szeretnének szívességet tenni az Egyesült Államoknak.
A miniszterelnök politikai igazgatója úgy látja: ha a brüsszeli bürokraták több hatalmat kapnak, mindent tönkretesznek.
Külföldről jött a telefon, hogy új támogatott és messiás van.
Az amerikai elnök elismerte, Mark Carney választási győzelme a „politika történetének egyik legnagyobb győzelme” volt.
A Trump-adminisztráció kiemelt figyelmet fordít a családok támogatására.
Jelenleg 145 és 125 százalékos vámtarifák röpködnek, ehhez képest tényleg bármi jobb.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint véget ér a neoliberális elvek mentén felépült poszthidegháborús világrendszer, és helyét egy új, szuverenitáson alapuló világ fogja átvenni.
