Egyre több férfi próbálja kihasználni a transznemű kártyát, hogy a nagy sportversenyeken a női mezőnyben indulhasson. Kérdés, ad-e teret mindennek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, vagy megakadályozzák, hogy az elfogadás nevében méltatlan versenyzők nyakába kerüljenek az érmek?
A 2021-es olimpián köznevetség tárgya lett az első transznemű sportoló, aki bár férfiként született, de a női sportolók között indulhatott a tokiói játékokon. Az új-zélandi színekben versenyző Laurel Hubbard sikeres kísérlet nélkül, utolsó helyen zárt a +87 kilogrammos nők versenyében. Félő, hogy az akkor egyedinek számító eset többszörösen is megismétlődhet 2024-ben Párizsban, azt követően, hogy egyre több női sportversenyen kerülnek elő magukat transznőként (olyan nőként, aki férfi testbe született) azonosító sportolók.
Az olimpia szervezőbizottsága már nyilatkozott is arról, hogy engedélyezik-e a transznemű sportolók versenyzését Párizsban. Április 12-én Franciaország sportért felelős minisztere, Amélie Oudéa-Castéra
hogy a transznemű sportolók részt vehetnek-e majd a 2024-es olimpián. Elmondta, hogy ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen „a befogadás és az egyenlő feltételek mellett való sportolás két fontos alapelvének betartása között kell lavírozni”.
Hozzátette, a különböző sportszövetségek különbözően dönthetnek a kérdésben, hiszen minden sport jellege más és más.
Az elmúlt években egyre több sportversenyen találkozhattak a női versenyzők azzal az igazságtalan helyzettel, hogy
A férfi és női test közötti fizikai adottságbeli különbségek különösen szembetűnők az olyan sportoknál, mint az úszás vagy az atlétika. Ezekben a sportokban már többnyire sikerült szabályokat hozni a transznemű versenyzők részvételét illetően, azonban sok sportnál még kérdéses, hogy hogyan döntenek a szövetségek.
Ahogy a francia miniszter is hangsúlyozta, ez egy olyan probléma, amely egyszerre két fontos 21. századi társadalmi kérdést állít szembe egymással: a sporton belüli egyenlő feltételek, és az elfogadás jelentőségét.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság először 2015-ben adott ki nyilatkozatot a női kategóriákban versenyezni kívánó sportolókat érintő szabályozásról. A bizottság akkori álláspontja szerint mindenkinek, aki a nők versenyében kíván részt venni, az olimpiai játékok előtt legalább 12 hónapon keresztül 10 nanomol/liternél kevesebb mennyiségű tesztoszteronnal kell rendelkeznie. Ennek a szabályozásnak eleget téve vehetett részt a tokiói olimpián Laurel Hubbard is.
2021 novemberében viszont új szabályozást fogadott el a NOB, ami bizonyos szempontból jóval megengedőbb a korábbinál. Az új szabályozás szerint a különféle sportágak nemzetközi szövetségeinek vezetői határozhatják meg, hogy ki vehet részt a női versenyeken. A bizottság szerint ez a megoldás sokkal befogadóbb és pontosabb,
Abban bíznak, hogy ez az újfajta szabályozás mindenki számára előnyös lesz, és hangsúlyozzák: „Az élsportban a versenyeken két kategóriába osztják a résztvevőket: vannak a nők, és vannak a férfiak. Az új kerettervben foglalt elvek célja, hogy minden kategóriában biztosítva legyen a tisztességes és biztonságos versenyzés, és senki ne legyen kizárva kizárólag transznemű identitása miatt.”
A World Rugby volt az első nemzetközi szövetség, amely 2020-ban megtiltotta, hogy a férfi pubertáson átesett transznemű nők a női csapatokban szerepeljenek. A döntést elsősorban nem is a teljesítménybeli előnnyel, hanem azzal indokolták, hogy 20-30 százalékkal növekszik így a balesetek kockázata.
„Köztudott, hogy a biológiai férfiak (akiknek a fejlődésében nagy szerepet játszik a tesztoszteron) 25-50 százalékkal erősebbek, 40 százalékkal nehezebbek és 15 százalékkal gyorsabbak, mint a biológiai nők” – érvelt a szervezet, hozzátéve, hogy –
„a tömeg, erő és gyorsaság kombinációja miatt közvetlen fizikai kontaktus esetén a biológiai nők nagy eséllyel vannak kitéve sérüléseknek”.
2020-ban még a tesztoszteronszint maximalizálása volt a NOB által elfogadott szabály, ám a rögbiben már ezt sem tartották elegendőnek. A World Rugby elvetette ezt a módszert egy kutatásra hivatkozva, amely kimutatta, hogy a transznemű nők sok fizikai előnyt megőriznek a tesztoszteronszint csökkentése után is. A rögbi szervezet ugyanakkor megengedő azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti bajnokságokban saját szabályokat alkalmazzanak, de felhívja a figyelmet a transznemű játékosok részvételének veszélyeire.
Ezt követően a nemzetközi úszószövetség, a FINA is fontosnak tartotta a szigorú szabályozást. Mivel az úszásban nincs testi érintkezés a versenyzők között, itt a teljesítménybeli különbség miatt kellett meghúzni a határvonalat. Lia Thomas transznemű úszónő esete sokak számára ismerős lehet, aki olimpiai dobogósokat maga mögé utasítva nyerte meg a nők egyetemi bajnokságát az USA-ban, úgy, hogy nemrég még a férfiak között versenyzett.
Lia sikerei után egyre több transznemű sportoló jelent meg a nők versenyében – különösen az Egyesült Államokban –, így a FINA a 2022-es budapesti világbajnokságon szavazott arról, hogy kizárják a nők versenyéből azokat az úszókat, akik átestek a férfi pubertáson. A döntés azután született, hogy látták:
A FINA elnöke, Husain al-Musallam ugyanakkor bejelentette, hogy tervben van egy nyílt kategória létrehozása, ahol mindenki nemtől függetlenül versenyezhet.
Idén márciusban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség is a transznemű sportolók kizárásáról döntött. Csakúgy, mint az úszószövetség, az atlétikai szövetség is úgy döntött, hogy nem versenyezhetnek a nők között azok, akik fiúként estek át a pubertáson. Ez a szabály március 31-el lépett életbe. Az atlétikában korábban az volt a megkötés, hogy a versenyzők legalább egy éven keresztül 5 nanomol/l alatt tartsák a testükben lévő tesztoszteron szintjét, ez azonban nem bizonyult eléggé igazságosnak a komoly esti erőnlétet igénylő sportokban.
Ami a FIFA-t illeti, egyelőre fontolgatják a transznőkre vonatkozó szabályok szigorítását.
A 2023. júliusi ausztráliai női futball világbajnokságon még mindenképp pályára léphetnek férfinak született, magukat nőként azonosító sportolók – közölte a FIFA.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közleménye alapján a bizottság célja a 2021-es szabálymódosításokkal az lehetett, hogy egyes sportokban nagyobb teret kapjanak a transznemű sportolók. Ezzel szemben ennek pont az ellenkezője történt. Ahol az elmúlt években kiderült, mennyire egyenlőtlen és veszélyes, ha a biológiai férfiak nőkkel versenyeznek, a NOB 2015-ös szabályozásánál sokkal szigorúbb intézkedéseket vezettek be.
Bár a küzdősportok tekintetében még nem történt bejelentés, az eddigiekből kiindulva ott sem fognak lazítani a korábbi szabályozásokon. Ami az olyan nőiesebb sportokat illeti, mint a gimnasztika vagy a szinkronúszás, feltehetően nem kell komolyan törniük a fejüket a szövetség vezetőinek a transznemű sportolók miatt.
Nyitóképen: a South Park transznemű sportolókról szóló epizódjának jelenete
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ha hozzányúlnak a sporttámogatási rendszerhez, azzal nemcsak a mozgásra, egészséges életmódra vágyó magyarokat hozzák hátrányos helyzetbe, hanem egyesületeket, szervezeteket lehetetlenítenek el – mondja Nagy Tímea kétszeres olimpiai, hatszoros világbajnok, Eb-győztes egykori párbajtőrvívó.
Ilyés Ferenc úgy véli, mindig minden körülmények között meg lehet egymással találni a közös hangot.
Két futball-legenda is üzent neki, Ronaldo szívhez szóló üzenetben támogatta őt.
Roppant kínos helyzetbe került Kirsty Coventry, aki valósággal lefagyott az újságírói kérdések hallatán.
Keserves tapasztalatot szereztek a rövidpályás gyorskorcsolyázóink.
Egymást érték a fenyegetések, a főváros több pontján indult azonnali intézkedés.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
