Előbbi azzal kalkulált, hogy Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Szumi, Szimferopol, Csernyihiv, Cserkaszi, Kropivnyick, Mikolajiv és Odessza megye Oroszország részét képezi majd a háború lezárása után. Vinnyica és Csernyivci megye ugyanakkor Románia területéhez tartozott volna. Lengyelország megkapta volna Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Magyarországnak pedig Kárpátalját szánták.
Utóbbi elképzelés a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság unióját mutatta; neve az Orosz Birodalom egykori dél-ukrajnai kormányzóságának elnevezéséből, Novorosszijából származik. Az ütközőállamot az Oszmán Birodalommal szemben tartották fenn. Közel negyven év alatt számos területet csatoltak Novorosszijához, például Besszarábiából, illetve a Krími Kánságból. Véglegesen I. Sándor orosz cár számolta fel az államalakulatot.
Zsirinovszkij kirohanásai megrökönyödést keltettek, most is
A Nyugat-ellenes, gyakran provokatív kijelentéseiről ismert Zsirinovszkijhez sokan azt az állítólagos levelet kötik, amit (a lengyel TVP1 televízió értesülése szerint) az Állami Duma alelnökeként küldött ki még 2014-ben Lengyelország, Magyarország és Románia akkori külügyérének.
Varsónak azt javasolta, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye csatlakozásáról Lengyelországhoz. Zsirinovszkij szerint Budapestnek Kárpátaljára; Bukarestnek Csernyivcire kellett volna igényt tartania.
A délszláv háborúk sújtotta Balkánt is átrajzolta volna a tavaly elhunyt konzervatív-nacionalista politikus.
Görögország szárazföldön nem lenne határos Törökországgal, Bulgária megkapná ezt a területet Athéntól, azután Észak-Macedóniát, valamint egyes területeket Szerbiától és Romániától is. Bosznia-Hercegovina megmaradt volna, de például partiumi, erdélyi területek jutottak volna Magyarországnak.
Varsó kapna ugyan egy kijáratot a Balti-tenger irányába, de Lengyelország némiképp keletebbre lett volna tolva, galíciai területekkel „hizlalva”.
Berlin viszont bekebelezte volna Szlovéniát, Ausztriát, de Cseh- és Morvaországot is.
Vlagyimir Zsirinovszkij Almatiban, az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Kazahsztán fővárosában született 1946-ban. Apja, az 1949-ben Izraelben letelepedett Volf Iszakovics Eidelshtein, egy gazdag nyugat-ukrajnai iparos fia volt. Zsirinovszkij, aki anyja első férjének családnevét vette fel, több ukrán kormánytól is követelte a kosztopili családi jussát.
Zsirinovszkij 1964-ben költözött a szovjet fővárosba, ahol a Moszkvai Állami Egyetem Ázsiai és Afrikai Országok Intézetében török szakon végzett, majd a ’70-es évek elején Tbilisziben teljesített katonai szolgálatot. Később jogi diplomát szerzett, és politikussá válásáig állami bizottságokban és szakszervezetekben tevékenykedett.
Zsirinovszkij mozgalma, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt 1993-ban 64 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, ami a 2021-es választás nyomán 21-re csökkent.
Önálló politikai súlya nem volt, Zsirinovszkij kijelentései azonban gyakran megrökönyödést keltettek. Ilyen volt, amikor nukleáris csapással, Alaszka visszacsatolásával vagy épp azzal fenyegetőzött, hogy az orosz katonák „az Indiai-óceán meleg vizében mossák majd le a csizmájukat”.
Zsirinovszkij támogatta a Krím elcsatolását. 2021. december 27-én hatalmas feltűnést keltett, amikor felszólalásában 2022. február 22. hajnali négy órára jósolta meg az Ukrajna elleni invázió kezdetét.
Vlagyimir Putyin február 24-én jelentette be a „különleges hadművelet” elindítását.
Zsirinovszkij 1964-ben költözött a szovjet fővárosba, ahol a Moszkvai Állami Egyetem Ázsiai és Afrikai Országok Intézetében török szakon végzett, majd a ’70-es évek elején Tbilisziben teljesített katonai szolgálatot. Később jogi diplomát szerzett, és politikussá válásáig állami bizottságokban és szakszervezetekben tevékenykedett.
Zsirinovszkij mozgalma, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt 1993-ban 64 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, ami a 2021-es választás nyomán 21-re csökkent.
Önálló politikai súlya nem volt, Zsirinovszkij kijelentései azonban gyakran megrökönyödést keltettek. Ilyen volt, amikor nukleáris csapással, Alaszka visszacsatolásával vagy épp azzal fenyegetőzött, hogy az orosz katonák „az Indiai-óceán meleg vizében mossák majd le a csizmájukat”.
Zsirinovszkij támogatta a Krím elcsatolását. 2021. december 27-én hatalmas feltűnést keltett, amikor felszólalásában 2022. február 22. hajnali négy órára jósolta meg az Ukrajna elleni invázió kezdetét.
Vlagyimir Putyin február 24-én jelentette be a „különleges hadművelet” elindítását.
A baloldali kötődésű Publicus közvélemény-kutató cég nem először égette le magát. Eddig a legszürreálisabb mérést a 2022-es országgyűlési választás előtt publikálták. Eddig…
UJRAJNA "FELOSZTÁSÁRÓL":
az miért "kirohanás", hogy demokratikus népszavazást kellene tartani necces területeken? nem ez az abszolút békés és igazságos megoldás? de.
"Csakhogy 1993-ban volt egy még „cifrább” elképzelése" - írja a Mandi.
Még egyszer megkérdezem: az miért "cifra", hogy necces területeken népszavazásokat kell tartani? Egy ilyen megoldás miért "szélsőjobboldali"? Legalább a mandiner ne írjon hülyeségeket!
Ha a fórumozásban létezik a TROLLKODÁS tükörvádaskodás formája, most UGYANEZ lelhető fel más teröleteken is, így ebben a cikkben is. A JELENLEGI háború az, amelynek a célja a világ újrafelosztása, különös tekintettel Oroszország szibériai területeire és amelyen belül Ukrajna sorsa, hogy milyen terültek maradnak orosz kézen (a Krím és a 3 keleti megye oroszok lakta részei igen, a papírforma szerint), és hogy valaki más részesedhet-e még Ukrajna területéből (szvsz. NEM) az csak hab a tortán.
Tank was stolen by to the Russia and a kombinatfogo has ben. Fak you Szasa fak your mother please return the kombinatfogot.na de edes Szasa a kedves anyukadat