Térképen: 30 éve is Európa felosztásáról, Ukrajna és a Baltikum eltüntetéséről agyaltak Moszkvában

Épp csak összeomlott a Szovjetunió, de az orosz nacionalisták egykori vezetője, a néhai Vlagyimir Zsirinovszkij azon törte a fejét, hogy is formálja át Európát. Tehát nem csak az Oroszország korábbi elnöke, Dmitrij Medvegyev által kiposztolt (fiktív) térkép játszott el Ukrajna felosztásának gondolatával. És nem is a Krím annektálását követő Novorosszija-törekvések.

Előbbi azzal kalkulált, hogy Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Szumi, Szimferopol, Csernyihiv, Cserkaszi, Kropivnyick, Mikolajiv és Odessza megye Oroszország részét képezi majd a háború lezárása után. Vinnyica és Csernyivci megye ugyanakkor Románia területéhez tartozott volna. Lengyelország megkapta volna Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Magyarországnak pedig Kárpátalját szánták.

Utóbbi elképzelés a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság unióját mutatta; neve az Orosz Birodalom egykori dél-ukrajnai kormányzóságának elnevezéséből, Novorosszijából származik. Az ütközőállamot az Oszmán Birodalommal szemben tartották fenn. Közel negyven év alatt számos területet csatoltak Novorosszijához, például Besszarábiából, illetve a Krími Kánságból. Véglegesen I. Sándor orosz cár számolta fel az államalakulatot.

Zsirinovszkij kirohanásai megrökönyödést keltettek, most is

A Nyugat-ellenes, gyakran provokatív kijelentéseiről ismert Zsirinovszkijhez sokan azt az állítólagos levelet kötik, amit (a lengyel TVP1 televízió értesülése szerint) az Állami Duma alelnökeként küldött ki még 2014-ben Lengyelország, Magyarország és Románia akkori külügyérének.

Varsónak azt javasolta, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye csatlakozásáról Lengyelországhoz. Zsirinovszkij szerint Budapestnek Kárpátaljára; Bukarestnek Csernyivcire kellett volna igényt tartania.

Csakhogy 1993-ban volt egy még „cifrább” elképzelése: a „végső roham délre” című anyag vizualizációjában látszik, hogy mint önálló, független állam, nem létezne

• sem Szlovákia,
• sem Moldova,
• sem Ukrajna,
• sem Fehéroroszország,
• sem pedig Lettország.

A délszláv háborúk sújtotta Balkánt is átrajzolta volna a tavaly elhunyt konzervatív-nacionalista politikus.

Görögország szárazföldön nem lenne határos Törökországgal, Bulgária megkapná ezt a területet Athéntól, azután Észak-Macedóniát, valamint egyes területeket Szerbiától és Romániától is. Bosznia-Hercegovina megmaradt volna, de például partiumi, erdélyi területek jutottak volna Magyarországnak.

Még egy felvetés látható a térképen: Németország területgyarapodása, majdhogynem a Molotov–Ribbentrop-paktum keleti „határáig”.

Varsó kapna ugyan egy kijáratot a Balti-tenger irányába, de Lengyelország némiképp keletebbre lett volna tolva, galíciai területekkel „hizlalva”.

Nyitókép: Ivan Sekretarev / POOL / AFP