A helyzet fokozódik – orosz légideszantosok és amerikai harckocsik tűntek fel Ukrajnában (VIDEÓ)

https://t.me/NovichokRossiya/29072 A NATO így gondolja? Akkor Ukrajnából nem marad semmi. Ez a jobbik eset. És az ukránok maradnak a németek és lengyelek nyakán. De ez még mindig a jobbik eset. https://t.me/The_Wrong_Side/8796 Erre számítanak az ukrán vezetők,nekik semmi sem drága: https://t.me/The_Wrong_Side/8792 https://t.me/godeye_ru/14199?single Pedig Odesszában olyan rendesek a sorozó tisztek... Mellékesen Odesszáról: "Az odesszai mészárlás 1941 októbere és 1942 eleje között az Odesszában és a Transznisztriai kormányzóság területén zsidókon és oroszokon végrehajtott pogrom volt, amelynek keretében a román csapatok körülbelül 123 000 embert gyilkoltak meg. A népirtás elrendelőit, Ion Antonescut és Gheorghe Alexianut a háború után kivégezték."

Világos, az orosz T-55-ös harckocsi elavult szar , szégyen, hogy a frontra küldik ,a szlovák T-55-ös ....izé M55S sexy.

A SZLOVÉN-fuckrán T-55 "nagyon szexi", az orosz, bunkernek odaszállított T-55 reménytelenül elavult, a raktár sarkából előkapart maradék :))))

Az Öbölháború során problémaként jelentkezett a jármű lassúsága, nem megbízható úszóképessége. A háború második felében pedig az NBC rendszer hiánya volt égető (olajtüzek füstje). probléma a légkondicionálás hiánya mellett, azonban csak kevés jármű pusztult el, hiszen ritkán kerültek az összecsapások frontvonalába és a beásott iraki harckocsik ellen hatásos volt a TOW rakéta. A feltárt hiányosságokat az A1 változat és az ODS felújítási csomag részben kiküszöbölte. A korábbi kritikákat az Iraki háború és az afganisztáni hadjárat messzemenően alátámasztotta. Csak 2008-ig 150 jármű semmisült meg jelentős ember veszteséget okozva, mivel a jármű védettsége elégtelen, különösen RPG találat esetén minimális a személyzet túlélési esélye. Később fejlesztésekkel növelték a védettséget, ezzel azonban a mobilitás romlott tovább. Bebizonyosodott, hogy az MRAP járművek és a régi M113 APC-k effektívebbek, megbízhatóbbak a valós harcok során. A beásott gyalogság ellen a gépágyú és a TOW nem megfelelő fegyver, így az aknavetőkkel felszerelt Stryker járműveket előszeretettel alkalmazták inkább. A vizsgálatok eredményei a könnyű páncélzatú IFV-k egész koncepciójának létalapját megkérdőjelezték, ez alól az olyan a magas védettségű járművek lehetnek kivételek, mint a T-15 és Namer. Kiemeli a Crizer-jelentés, hogy a jármű gyúlékony, (a TOW-kilövő is páncélozatlan) a felhasznált alumínium minősége kifogásolható (repedések). Fegyverzete nem igazodik a valós hadműveleti célokhoz, hiszen az M1 harckocsinak a gyakorlatban nincs szüksége a gépágyú és a TOW támogatására, miközben a harckocsikat kísérő gyalogság fedezéséhez sokkal inkább akna- és gránátvetők kellenének. A kritikák hatására némileg áttervezték a járművet, csökkentve a tűzveszélyességet és némileg javítva az aknavédettséget. A többi problémára viszont csak teljesen új jármű szerkesztésével lehetett volna megoldást találni, de a program már így is meghaladta a 3 millió dolláros darabárat, ami akkor egy komplett T-72B ára volt. Az ellenmondásos fejlesztésről szóló jelentések alapján készült el a Hullagyártó Harckocsi című szatirikus film. A BFV program pikantériája, hogy az eredeti elvárásoknak megfelelő, olcsó, mégis jobban védett MICV-70 járművet végül exportra gyártották, AIFV néven számos országban áll hadrendben. Szóval nesze semmi, fogd meg jól, hülye ukrán.