Kiszivárgott: nemcsak Kína sumákolhatott a lelőtt léggömb ügyében, az Egyesült Államok is

A Mandiner olvasói emlékezhetnek, februárban nagyot robbant a hír, hogy kínai kémléggömböt találtak Amerika felett. A Pentagon akkori bejelentése szerint az USA légvédelme észlelte az eszközt az Egyesült Államok légterében. Noha a Kínából indított és időjárási megfigyelő ballonnak mondott szerkezet egy régóta ismert jelenség, és az eszköz az úgynevezett sarki jetstream segítségével jutott el körülbelül 18 ezer méter magasságban a Csendes-óceán északi részein és Kanadán keresztül az Egyesül Államokba,

Majd meglepő mozgékonyságot felmutató eszköz később továbbhaladt, az északi Montanából a keleti parton fekvő Dél-Karolina partvidékéhez jutott, aztán a tenger felett az amerikai légierő lelőtte.

A léggömb lelövéséről számos videó is napvilágot látott:

Kína szerint nem kell túlreagálni

Megírtuk azt is, hogy Kína reakciója az esetre az volt, hogy a maga részéről inkább békülne a léggömbügyben.

Vang Ven-pin leszögezte, hogy a léggömb civil légi eszköz volt, amerikai légtérbe jutása pedig váratlan és elszigetelt eset. Erről itt írtunk bővebben.

Kiszivárgott: nem csak Kína sumákolhatott

A legfrissebb sajtóhírek szerint azonban nemcsak Kína sumákolhatott az ügyben, hanem maga az Egyesült Államok is. A nemrég kiszivárgott dokumentumok és a Washington Post szerint

Mint a Washington post tájékoztat: az egyik léggömb egy amerikai repülőgéphordozó felett repült át a csendes-óceáni térségben, míg egy másik, kifinomult megfigyelési technológiával felszerelt léggömb megkerülte a Földet. 

Hogyhogy nem vette észre akkor ezt a léggömböt az USA?

Ennek Somkuti Bálint szerint két oka lehet.

Az egyik, hogy nagyon lassan haladt – márpedig a modern radarrendszerekbe be van építve egy szűrő, amely kis sebességű, 80-100 km/h-nál lassabban mozgó tárgyakat nem tünteti fel a képernyőjén, mert azok lehetnek elszabadult léggömbök, egy madárraj és így tovább. A másik ok pedig az, hogy ezek az eszközök nagyon magasan repülnek, 30 kilométeres magasságban, így nem jelentenek fenyegetést, ezért nem is követik őket.

Ráadásul van egy joghézag a nemzetközi jogrendben – hívta fel a figyelmet a szakértő –: az űrre vonatkoznak az űrhasználatra vonatkozó nemzetközi megállapodások, de a nemzetközi jog nem szabályozza, hogy milyen magasságtól számít szuverén légtérnek a légkör. Ezt használják ki a kémkedési célú szerkezetek – a légteret 9-10 kilométer magasságig figyelik, ezen felül 10-12 kilométer között repülnek a polgári légi járatok, afölött a katonai repülőképek, a 15 kilométer fölötti magasságban pedig nem nagyon szokott semmi repülni.

A kínai szerkezet 18 ezer méter magasságban Alaszka, majd Kanada fölött haladt el, és az amerikai Montana állam fölött észlelték először, már szabad szemmel – a kémléggömb napokig kerenghetett a montanai légibázis fölött, ahol az amerikai interkontinentális ballisztikus rakéták jelentős részét itt tárolják.

Ha a léggömb szolgálati magasságában maradt volna, nem vették volna észre lentről. Emiatt Somkuti Bálint bizonságpolitikai szakértő lapunknak úgy értékelt:

Noha az továbbra sem teljesen bizonyított, hogy valóban katonai célú kínai léggömb volt (az adott állam felségjelzése és az azonosító szám ismeretében lehetne erre egyértelmű igennel válaszolni, a jelekből ítélve vélhetően az volt).

A szakértővel készült beszélgetésünket a témában itt tekintheti meg: 

Nyitókép: A kérdéses léggömbről készült felvétel. Fotó: Chase Doak / AFP