A határvédelem a tömeges migráció korában a szomszédban kezdődik

Az illegális tömeges migráció esetében szinte lehetetlen sikeresen megvédeni egy több száz és ezer kilométeres, vékony határvonalat – írta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója a National Interest hasábjain. A szakértő szerint több ezer ember – rövid határszakaszokra koncentrálva – könnyen túlterheli a felszerelést és az őrséget, ahogyan az a spanyol Ceuta exklávétól az arizonai Yuma kisvárosig tapasztalható.

A szomszédos államok viszont vonakodnak visszatartani az embereket az átkeléstől, mert

ahogy azt Aleksandar Vucic szerb elnök mondta. A kutató megállapítása szerint a tranzitországok számára sokkal egyszerűbb, ha egyszerűen elengedik az embereket – ez mind a migránsok, mind a tranzitország számára előnyös helyzet. Kiemeli, hogy hasonló minták nemcsak Európában, hanem Mexikóban is megfigyelhetők, amely – a Trump-kormányzat nyomásának és fenyegetéseinek megszűnése után – a Biden-kormányzat hivatalba lépése óta a migránsgyerekekkel való bánásmódra vonatkozó új törvényre hivatkozva elkezdte megtagadni a vám- és határvédelemtől a hét év alatti gyermekekkel rendelkező családok kiutasítását.

De nem csak az „ösztönző és büntető” politika – amely nem menti meg a tranzitországokat attól, hogy parkolóhelyekké váljanak – hozhat gyümölcsöt mind a tranzit-, mind a célországok számára. Ahogy Marsai fogalmaz:

valószínűleg olcsóbb módon, mint a puszta – és költséges – zsarolás és alkudozás.

Emlékeztet arra is, hogy a jelenlegi európai migrációs válság során egyre több ország ismerte fel, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a tranzitországokkal, oly módon, hogy azok is érdekeltek legyenek az illegális határátlépések elleni küzdelemben. Az egyik lehetséges megoldás az, hogy segítenek nekik saját határbiztonságukban. 2022 novemberében Ausztria, Magyarország és Szerbia háromoldalú megállapodást írt alá, amelyben a két uniós tagállam felajánlotta, hogy segít Belgrádnak megszervezni a biztonságos országokból a balkáni országba érkezett, menedékjogra nem jogosult személyek repülőgépes kitoloncolását. Emellett járművekkel, hőkamerákkal és drónokkal felszerelt rendőri kontingenst ígértek a határvédelem megerősítésére az észak-macedón-szerb határ mentén.

Valójában tehát az történt Marsai szerint, hogy a három ország délre, a magyar-szerb határról a szerb-észak-macedón határra helyezte át a határvédelem súlypontját.

és talán közelebb áll a tartós megoldáshoz, mint a Belgrád, Bécs és Budapest közötti állandó viták. És ez talán csak a kezdet. Ahogy Vucic elnök kiemelte: „készek vagyunk Észak-Macedóniával együtt tovább haladni dél felé, és ezzel Európát és a saját országunkat is megvédeni”. A nyugat-balkáni útvonalakon Olaszország felé irányuló illegális határátlépések növekvő száma miatt március végén Horvátország, Szlovénia és Olaszország részvételével hasonló terv született – tette hozzá.

Az előzetes tárgyalások szerint Szlovénia és Olaszország közös rendőri erőket küld a szomszédba, hogy Horvátországon belül felvegyék a harcot az illegális migrációval szemben, míg a helyi hatóságok a határvidékre összpontosíthatják erőfeszítéseiket. Az intézkedés révén több száz további rendfenntartó személyzet állhat rendelkezésre a határvédelem megerősítésére, miközben csökkentheti az illegális migránsok Szlovéniába és Olaszországba irányuló áramlását.

Hasonló megoldások az Atlanti-óceán túloldalán sem ismeretlenek:

saját déli határának rendfenntartásához, mint csak az amerikai határra összpontosítani.

A Déli Határ Terv célja például az volt, hogy 2014-15-ben kommunikációs tornyok hálózatát építsék ki Mexikó déli határvidéke mentén, hogy a biztonsági és migrációs erők a rádiós lefedettség hiányosságai ellenére is kommunikálni tudjanak egymással. A WOLA jelentése szerint a legtöbb torony 2019-re felépült, még ha a végleges építés késett is, mivel Mexikó nem adott ki telepítési tervet.

De nem csak a fizikai infrastruktúra az egyetlen tényező A drogháborúban az amerikai DEA ügynökeit Mexikóba telepítik, hogy megkönnyítsék a kartellek elleni harcot.

és határőröket küldene Mexikó déli határára – veti fel lehetőségként szakértő. Még ha ezek – európai kollégáikhoz hasonlóan – csak a helyi rendvédelmi szervek jelenlétében működhetnének is, ez növelhetné a mexikói-guatemalai határ védelmét, és humanitárius szempontból megkönnyíthetné az eljárást a valóban üldöztetés és háború elől menekülő emberek számára.

Marsai szerint nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az Egyesült Államok délnyugati határának hossza 1954 mérföld (2565 km), míg a mexikói-guatemalai határ ennek csak egynegyede, 541 mérföld (870 km), ami koncentráltabb erőfeszítéseket tesz lehetővé.

Arra is felhívta a figyelmet a szakértő, hogy ez természetesen

Még a mexikói határőrizeti hatóságok fokozott támogatása mellett is ezreknek sikerül majd eljutniuk az Egyesült Államokba – nem is beszélve azokról, akik érvényes turistavízummal közvetlenül Mexikóba repülnek, majd később észak felé haladnak. De annak megakadályozása, hogy az illegális migránsok délről átkeljenek Mexikóba, Mexikóvárosnak is érdeke, amely nem akar „parkolóhely” lenni. Ezért az európai példákhoz hasonlóan ez is kölcsönösen előnyös együttműködéshez és mindkét fél számára előnyös helyzethez vezethet – zárta elemzését Marsai Viktor. 

Nyitókép: Allison Dinner / AFP