Finnországban a lakosság és a politikai elit nagy részének tökéletesen megfelelt a semlegesség – egészen Oroszország krími, majd ukrajnai háborújáig, ami átfordította az északi ország közhangulatát.
Régi vita végére kerül pont a finn NATO-csatlakozás kapcsán: Finnország kedd folyamán a NATO tagja lesz.
Az idáig vezető út nem volt rövid: a hidegháború alatt nagyhatalmi alku keretében semlegesnek megmaradt Finnország majdnem három évtizeden keresztül haladt nagyon apró lépésekben a NATO felé.
1994-ben belépett a NATO összes európai szomszédját, a közép-ázsiai szovjet extagállamokat és Oroszországot is tömörítő Békepartnerségbe, amely a NATO és a körülötte élő nem NATO-tagok közötti bizalomépítést szolgálta. Innentől kezdve folyamatosan stratégiai opcióként tartották talonban a NATO-csatlakozást, és fokozatosan leépítették a csatlakozás útjában álló objektív akadályokat – például növelték a NATO és a finn hadsereg interoperabilitását, egységesítették a szabványokat, irányítási struktúrákat, haditechnikát.
Finnország
az Európai Unióba való belépéssel ugyanis ők is részeseivé lettek a közös kül- és biztonságpolitikának. Mivel az EU-nak is van kölcsönös védelmi klauzulája, Finnország ezáltal katonailag már 28 éve nem semleges.
(Egyébként épp e kölcsönös védelmi klauzula miatt tökéletesen felesleges akár csak gondolkodni is Ukrajna EU-tagságáról egészen addig, amíg a háború békeszerződéssel és az Ukrajna és Oroszország között fennálló területi viták rendezésével véget nem ér.)
A NATO-csatlakozás ezt követően évtizedekig a most kormányra került jobbközép Nemzeti Koalíciópárt és a svéd kisebbség pártja, a Svéd Néppárt közös célja volt, minden más politikai alakulat semlegesen vagy ellenségesen állt az ügyhöz.
Nem véletlenül – a finn lakosság részéről sem mutatkozott semmiféle igény a NATO-hoz való csatlakozásra. 1995-ben még minden felmérés 80 százalék fölötti elutasítottságot mutatott a finn NATO-csatlakozásnak; 2001-2014 között 50-55 százalék között mozgott a csatlakozást kifejezetten ellenzők aránya (de a támogatóknál így is többen voltak a bizonytalanok).
A Krím 2014-es annexiója és Kelet-Ukrajna lerohanása aztán 40-50 százalék közé mérsékelte a csatlakozás ellenzőinek arányát, de a bizonytalanok így is többen voltak, mint a csatlakozást támogatók.
Ez az arány aztán Ukrajna tavaly februári megtámadása után fordult meg teljesen: azonnal a csatlakozás pártjára állt a finnek több, mint fele, májusra az arány már 70 százalék, tavaly év végén, idén év elején már 80 százalék felett járt.
Ezt tükrözte Sanna Marin miniszterelnök kormányának politikája is: bár a kormányfő 2022 januárjában még „nagyon valószínűtlennek” nevezte, hogy ciklusa alatt Finnország belépne a NATO-ba, Ukrajna megtámadásának napján már jelezte, hogy „a NATO-tagságról szóló vita Finnországban meg fog változni”.
2022. április 13-án a finn külügyminisztérium kiadott egy jelentést, melyben közvetlenül ugyan nem mondta ki, hogy be kellene lépni a NATO-ba, de úgy fogalmazott, a kialakult geopolitikai heyzetben Finnország jelenlegi biztonsági berendezkedése elégtelen. A külügyi jelentéseknek Finnországban kifejezetten nagy respektusa van – egy pár évvel ezelőtti külügyi jelentés alapozza meg például azt a hivatalos kormánypolitikává avanzsált álláspontot is, mely szerint Finnországnak Svédországgal egyszerre érdemes belépni a NATO-ba.
Innentől kezdve a finnek a tettek mezejére léptek. 2022. május 12-én Sauli Niinistö köztársasági elnök és Marin miniszterelnök közösen jelentették be, hogy Finnország „haladéktalan” NATO-csatlakozását támogatják. Javaslatukat a parlament elé terjesztették, amelyet az május 17-én 188 támogató, 8 ellenző szavazattal el is fogadta. 2022. május 18-án ennek megfelelően beadták a NATO-nak Svédországgal közös jelentkezésüket. 2022. június 29-én a tagállamok egyhangúlag meghívták az Észak-atlanti Szövetségbe Finnországot, 2022. július 5-én pedig aláírásra került a finn csatlakozási jegyzőkönyv.
Innentől a többi tagállamon volt a sor: elsőként tavaly július 10-én Albánia,
Finnország saját parlamentje egyébként szintén csak idén március 23-án talált időt erre. 2023. április 1-jén Recep Tayyip Erdoğan török elnök alá is írta a jegyzőkönyvet, ezzel az utolsó akadály is elhárult a finn NATO-csatlakozás előtt. Finnországot így keddtől hivatalosan is katonai szövetségesünkként köszönthetjük.
MTI/EPA/COMPIC/Kimmo Brandt
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Ez történik Szíriában: a megbuktatott rezsim képviselőivel is tárgyalt az átmeneti kormány vezetője, az amerikaiakat viszont ő sem szereti...
Ezek közül bármelyik megvalósulása beláthatatlan következményekkel járna.
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Meghívót kapott az U16-os válogatottba.
