A kárpátaljai származású színésznek a háború kitörésének másnapján eszébe jutott, hogy van-e egyetlen ember is Ukrajnában, akiben megfogalmazódott a kérdés, hogy nem hibásak-e esetleg ők is.
Trill Zsolt nyilatkozott az Origonak annak apropóján, hogy a kárpátaljai színész játszotta Hadikot a Hadik című történelmi filmben. A színész a háborúról kifejtette, hogy megdöbbentette s nem akarta elhinni, hogy 2022-ben mindet megtörténhet a világban.
De harminc éven keresztül Kárpátalján élve, figyelve az ukrán politikát, valahol törvényszerűségnek éreztem, hogy előbb-utóbb idáig fajul a helyzet.
Azon is gondolkoztam, rögtön a háború kitörésének a másnapján, hogy vajon van-e egyetlen ember Ukrajnában, akinek akár a fejében, akár a szívében megfogalmazódott a kérdés, nem hibásak-e esetleg ők is. Tudom, hogy ez sokak számára nem népszerű álláspont, de általában azok mondanak határozott véleményt a kérdésben, akiknek semmiféle személyes tapasztalatuk nincs, soha egyetlen napot nem töltöttek Ukrajnában, nem ismerik az ottani néplelket és mentalitást” – fejtette ki.
Hozzátette, „az első pillanattól kezdve azt gondolom, hogy egy perc hezitálás nélkül le kellene ülni tárgyalni, máskülönben sok százezer ember fog meghalni – és így is történt. A mai napig minden reggel reménykedve nyitom meg a hírportálokat, hátha végre hajlanak a felek a megegyezés felé, aztán esténként mindig csalódva fekszem le. És közben azt érzem, hogy soha nem fog rendeződni a konfliktus: az idő olykor megoldja a nemzetek közti végletes feszültséget, de itt testvér öl testvért.”
Trill elmondta, hogy a háború utáni békéről Bertolt Brecht A kaukázusi krétakörben című drámájának egyik mondata jut mindig eszébe: „a háborúnak vége, féljetek a békétől!”. „Ilyen érzéseim vannak nekem is a jövővel kapcsolatban.
A háború előbb-utóbb véget ér, lehet, hogy holnap, lehet, hogy csak évek múlva. De ami azután jön, az valószínűleg még rosszabb lesz.
Elborzadva nézem a közösségi médiában, ahogyan az ukrán katonák üzenik a magyaroknak, hogy »csak gyertek ide, rabok lesztek!« Megijesztenek ezek a felvételek.”
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy megkapta a behívóját ő is, „el sem tudom képzelni, mi történik, ha véget érnek a konfliktusok és hazamegyek: elvisznek munkaszolgálatra újjáépíteni a lerombolt városokat? És mindez valószínűleg még a jobbik eset lenne. Anyukám és a testvérem is odahaza maradt, tőlük tudom, hogy
a fanatizált ukránok azt gondolják, hogy már régen megnyerték volna a háborút, ha a magyarok küldenek fegyvereket.
Miközben a fegyverek csak még több halált és szenvedést okoznának. Az európai és az ukrán vezetők teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással.”
Nyitókép: MTVA/Zih Zsolt
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
Az orosz elnöki szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy a NATO katonai és logisztikai támogatást nyújt Ukrajnának.
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Aggódik a georgiai miniszterelnök.
Nehéz helyzetben van a háborúban álló ország.
Meghúzta a vörös vonalat Oroszország.
Érik az Izrael-ellenes koalíció a katari támadás után.
A média nem arra való, hogy átgázoljunk rajta – fogalmazott a korábbi SZDSZ-es politikus, miután a Tisza szakértője fellökte a Mandiner riporterét.
