A román külügyminisztérium szerint a törvény elfogadásának szimbolikus jelentősége van.
A bukaresti vezetők történelmi jelentőségű döntésnek, a történelmi igazság helyreállításának tartják a moldovai parlament csütörtökön hozott döntését, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldáv, hanem román.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök pártja Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében úgy értékelte: „a történelmi és tudományos igazság elismerése a – Románia és Moldova közti határt képező – Prut folyó két partján élők kulturális és nyelvi együvé tartozását szentesíti”. Leszögezte:
az általa vezetett kormány pedig támogatja a szomszédos ország szuverenitását, stabilitását és területi integritását.
Koalíciós partnere, a kormányfői tisztség júniusi átvételére készülő Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök történelmi fordulatnak, az „orosz fenyegetés előtt emelt újabb pajzsnak” minősítette a moldovai államnyelv új elnevezéséről szóló jogszabály elfogadását.
„Gratulálok azoknak a törvényhozóknak, akik megszavazták ezt a rendkívül fontos törvényt! Március 27-én, Románia és Besszarábia (1918-as) egyesülésének napján Chisinauban leszek, és azt szeretném, hogy együtt ünnepeljük a román identitás ezen hatalmas győzelmét” – írta közösségi oldalán a román politikus.
A bukaresti külügyminisztérium állásfoglalásban üdvözölte, hogy a Moldovai Köztársaság parlamentje törvényt fogadott el a román nyelvre vonatkozó alkotmánybírósági határozat végrehajtásáról. A kommüniké szerint
mivel helyreállítja a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelvének megnevezésével kapcsolatos tudományos igazságot, emellett megerősíti Románia és Moldova nyelvi, történelmi és kulturális közösségét. A jogszabály elfogadása Bukarest szerint a „moldovai társadalom érettségét és az Európai Unió alapját képező értékrendhez való ragaszkodását is bizonyítja”.
A moldovai parlament csütörtökön a kormánypárt képviselőinek támogatásával, az ellenzék tiltakozása közepette, egyszerű többséggel fogadta el az államnyelv új elnevezéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldáv, hanem román. A módosítás értelmében a „moldáv nyelv” kifejezést mindent törvényhozási dokumentumban a „román nyelv” kifejezéssel váltják fel. Ez vonatkozik az „államnyelv”, a „hivatalos nyelv” és az „anyanyelv” kifejezésekre is.
A törvénytervezet benyújtásakor a kormánypárti képviselők az alkotmánybíróság 2013-ban meghozott döntésére hivatkoztak, amely a románt nevezi meg az ország hivatalos nyelvének az 1991-ben elfogadott moldovai függetlenségi nyilatkozat alapján. Az alkotmányba viszont nem került be az új elnevezés.
(MTI)
Nyitókép: Pixabay
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
A Moldova keleti peremén több mint harminc éve létező orosz szeparatista területen ma is érvényes a mondás: vagy megszoksz, vagy megszöksz. Boris Kálnoky írása.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra.
