A román külügyminisztérium szerint a törvény elfogadásának szimbolikus jelentősége van.
A bukaresti vezetők történelmi jelentőségű döntésnek, a történelmi igazság helyreállításának tartják a moldovai parlament csütörtökön hozott döntését, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldáv, hanem román.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök pártja Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében úgy értékelte: „a történelmi és tudományos igazság elismerése a – Románia és Moldova közti határt képező – Prut folyó két partján élők kulturális és nyelvi együvé tartozását szentesíti”. Leszögezte:
az általa vezetett kormány pedig támogatja a szomszédos ország szuverenitását, stabilitását és területi integritását.
Koalíciós partnere, a kormányfői tisztség júniusi átvételére készülő Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök történelmi fordulatnak, az „orosz fenyegetés előtt emelt újabb pajzsnak” minősítette a moldovai államnyelv új elnevezéséről szóló jogszabály elfogadását.
„Gratulálok azoknak a törvényhozóknak, akik megszavazták ezt a rendkívül fontos törvényt! Március 27-én, Románia és Besszarábia (1918-as) egyesülésének napján Chisinauban leszek, és azt szeretném, hogy együtt ünnepeljük a román identitás ezen hatalmas győzelmét” – írta közösségi oldalán a román politikus.
A bukaresti külügyminisztérium állásfoglalásban üdvözölte, hogy a Moldovai Köztársaság parlamentje törvényt fogadott el a román nyelvre vonatkozó alkotmánybírósági határozat végrehajtásáról. A kommüniké szerint
mivel helyreállítja a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelvének megnevezésével kapcsolatos tudományos igazságot, emellett megerősíti Románia és Moldova nyelvi, történelmi és kulturális közösségét. A jogszabály elfogadása Bukarest szerint a „moldovai társadalom érettségét és az Európai Unió alapját képező értékrendhez való ragaszkodását is bizonyítja”.
A moldovai parlament csütörtökön a kormánypárt képviselőinek támogatásával, az ellenzék tiltakozása közepette, egyszerű többséggel fogadta el az államnyelv új elnevezéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldáv, hanem román. A módosítás értelmében a „moldáv nyelv” kifejezést mindent törvényhozási dokumentumban a „román nyelv” kifejezéssel váltják fel. Ez vonatkozik az „államnyelv”, a „hivatalos nyelv” és az „anyanyelv” kifejezésekre is.
A törvénytervezet benyújtásakor a kormánypárti képviselők az alkotmánybíróság 2013-ban meghozott döntésére hivatkoztak, amely a románt nevezi meg az ország hivatalos nyelvének az 1991-ben elfogadott moldovai függetlenségi nyilatkozat alapján. Az alkotmányba viszont nem került be az új elnevezés.
(MTI)
Nyitókép: Pixabay
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A magyar miniszterelnököt követően most a szlovák kormányfő tárgyal az orosz elnökkel.
A magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya nagyon fontos pillanatban talált be a Tottenham ellen.
