„A közép-ázsiai népek óriási szeretettel fordulnak a magyarokhoz”

Szultan Raev kirgiz író, újságíró, politikus. Tanulmányait a Kirgiz Állami Egyetem újságírás szakán, illetve a Kansasi Egyetem kommunikáció szakán végezte. Az 1980-1990-es években kirgiz lapok újságírója, dolgozott a Szabad Európa Rádió politikai tudósítójaként, majd 2002-2004 között a kirgiz Kultúra- és Művészettámogató Alap elnöke, majd kulturális miniszterhelyettes, később kulturális miniszter, elnöki és miniszterelnöki tanácsadó. 2022 áprilisától a Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete, a TÜRKSOY főtitkára.

Raev január végén a Türk Államok Szervezetének több képviselőjével együtt hivatalos látogatáson járt Magyarországon.

***

A TÜRKSOY tagállamai

Mi az a TÜRKSOY szervezet, aminek ön a főtitkára?

A TÜRKSOY a türk világot átfogó első együttműködési intézmény. 1993-ban, Almatiban alapították a türk világ egyesítésének egyfajta aranyhídjaként. A TÜRKSOY a kapu a türk világ felé, s lényege annyi, hogy türk országaink ne csak gazdasági, geopolitikai, katonai együttműködés tekintetében közeledjenek, de a kultúrában is. Nagyon hasonló ugyanis a nyelvünk, vallásunk, mentalitásunk, a történelmünk is. Egyívásúak vagyunk, közös a sorsunk, közös a történelmünk. Ezért tömörültek össze a rokon népek a kulturális együttműködés területén. A TÜRKSOY fennállásának harmincadik évfordulóját idén ünnepeljük – ez idő alatt nemzetközi tekintéllyé vált a globális kultúrszférában. 30 év alatt bizonyította: képes összekötni a kultúrán, kulturális együttműködésen, kulturális eszményeken keresztül a türk világot. A Türksoy után aztán számos új szervezet született a türk világban: a Türk Államok Szervezete (ezt hívták korábban Türk Tanácsnak), majd a Türk Akadémia, a Türk Kultúra és Örökség Alapítvány, és a parlamenteket tömörítő TürkPA. Mára nem csak a türk világgal ápolunk szoros kapcsolatokat, hiszen, mint tudja, a kultúra határtalan, a türk kultúra pedig az emberi civilizáció része. Úgy döntöttünk, a kulturális területen együttműködünk más európai és ázsiai államokkal is – ebben képviseli a TÜRKSOY a türk kultúra hatalmas örökségét.

Mi köze mindennek Magyarországhoz?

Az, hogy ezen a területen aktívan együttműködünk Magyarországgal, erről 2019-ben írtuk alá az első memorandumot, és Magyarország is aktívan bekapcsolódott ebbe a rendszerbe. Magyarországot

A magyarok a nagy Attila utódjai, Attila gyökerei pedig szintén Keletre, Közép-Ázsiába, a mai Kazahsztánba nyúlnak vissza. Ő összeköt minket, mi is büszkék vagyunk rá. Tavaly – ahogy minden évben – részt vettünk a Kurultájon is. Azt gondolom, a jövőben is igen szoros lesz a kapcsolat Magyarországgal, hiszen a magyar történészek, tudósok, turkológusok sokat segítettek a türk népek megértésében – így Vámbéry Ármin vagy Németh Gyula. Kiadtunk erről egy Magyar turkológusok (Macar Türkologlar) című könyvet is – ez egy tájékoztató alapmű, amelyet ma az egész türk világban érdeklődéssel olvasnak.

A türk világ számára kik érdekesek a magyar kultúra írói, művészei, művei közül?

Mészáros Márta alapozta meg például a kirgiz filmművészetet – ráadásul a kirgiz szobrászművészet megalapozójának, Mészáros Lászlónak a lánya. Ma utca is van elnevezve nálunk Mészáros Mártáról, különös becsben tartjuk emléküket. Ilyen emberek vannak Törökországban vagy Kazahsztánban is – például nagy tudósnak tartjuk Mándoky Kongur Istvánt, aki a turkológia kutatásában segített.

Nemrég lebonyolítottunk a türk országokban egy versenyt is a szerelemről és szabadságról szóló versei kapcsán. A verseny során az üzbég költők üzbégre, a kazahok kazahra, a kirgizek kirgizre, az azeriek azerire, a törökök törökre fordítottak egy Petőfi-verset. A költők és fordítók mindenhol aktívan bekapcsolódtak, több mint 130 résztvevője volt a versenynek. Nemrég hirdettünk győzteseket, hét költő végzett az első helyen. Ez is mutatja, hogy a Petőfi Sándor iránti érdeklődés igen magas. Mi idén a TÜRKSOY vonalán is megünnepeljük majd Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját, néhány országban könyv kiadásával készülünk, például Üzbegisztánban új kiadás készül az üzbégre fordított verseiből, ahogy Kazahsztánban is. A türk világ országaiban emellett külön-külön is lesznek Petőfi Sándornak szentelt rendezvények.

Szultan Raev

Úgy tudjuk, hogy terveznek együttműködést az Európai Unió és a türk világ kulturális fővárosai között is. Erre az évre, amikor Európa kulturális fővárosa Veszprém, mi a tervük?

Múlt évben jártam Veszprémben, amely erre az évre az Európai Unió kulturális fővárosa lett. A város polgármesterével a türk világ kulturális fővárosának szerepét betöltő városokkal való további kulturális együttműködésről tárgyaltunk. Ezt a tervet már kidolgoztuk. A mostani delegációnkban is itt van a türk világ kulturális fővárosa, Susa város képviselője, illetve az azeri elnök különmegbízottja, Ajdın Karimov. Veszprém és Susa testvérvárosok lesznek, ez nagyon jó kezdet, fontos lépés a számunkra. Lesz majd egy fórumunk a türk világ és Magyarország közgyűjteményi dolgozói számára Budapesten, illetve aktívan fordítjuk majd magyarra a türk szépirodalmat. Ennek keretében fordította le tavaly Somfai Kara Dávid magyarra Csingiz Ajtmatov Dzsingisz kán fehér fellege c. elbeszélését. Emellett jó a kapcsolatunk Lezsák Sándor úrral, a magyar Országgyűlés alelnökével is, aki többször is járt Kirgizisztánban, nekem is volt alkalmam kísérni. Vele például azon dolgozunk, hogy idén szobrot állítsunk Magyarországon a Manasz eposz (ez a kirgizeknek körülbelül az, ami nekünk a Csodaszarvas – a szerk.) nagy előadóművészének, Szajakbaj Karalajevnek. A számunkra ez igen örömteli. Magyarországon egyébként is van emlékműve a türk világ néhány alkotójának, politikai vezetőjének.

Tud tanácsot adni azoknak a magyaroknak, akik most ismerkednek a türk kultúrával? Kit olvassanak?

Kirgizisztánból Csingiz Ajtmatov, Kazahsztánból Muhtar Auezov, Ibrahim Abaj Kunanbajuli, Magzsan Zsumabaj, Gafur Guljam üzbég író, Mahtumkuli Faragi nagy türkmén költő és filozófus, Törökországból Mehmet Akif Ersoy, illetve Nizámí Gandzsaví azeri költő és gondolkodó lehet a magyar olvasók számára érdekes. Illetve azt jegyezném még meg, hogy ez év decemberében a budapesti Nemzeti Múzeumban új kiállítás nyílik Közép-Ázsia történelméről. A kiállítási tárgyak korábban rejtettek voltak, Magyarország most nyitja meg először az archívumokat. Ez világraszóló kincs, sok olyan információ is található benne, amely számunkra is ismeretlen volt.

A közép-ázsiai népek egyébként óriási szeretettel fordulnak a magyarokhoz, a hozzájuk legközelebbi népnek tartják őket. Magyarország a számunkra olyan ország, amely mindig felemel.

Szervezetükben vannak olyan megfigyelő tagok is, amelyek az Orosz Föderáció részei. Megnehezítette valamelyest a velük való együttműködést az ukrán-orosz háború?

Megvan erről a magam véleménye, de mi nem politikai, hanem kulturális szervezet vagyunk. Mindannyian – a kultúra alkotói, művek előállítói, a zenészek – békét akarunk. Nekik csak béke kell. Ezért a béke pártján állunk, annak pártján, hogy mihamarabb újrainduljon a békefolyamat.

Nyitóképen: Szamarkand városa Üzbegisztánban (Wikipedia); interjúfotó: Kovács Zoltán