Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
A La Repubblica felidézte az EB-elnök korábbi hipotézisét is, mely szerint „új akadályokat kell építeni a határok mentén”.
A La Repubblica című olasz napilap online cikket közölt a migrációról. A cikk ismertette, hogy a migrációs áramlások a Földközi-tenger mellett az államok külső és belső határai mentén haladnak szárazföldi útvonalakon, amelyek nem kisebb veszélyt jelentenek, mint a tengeriek.
A lap felidézte, hogy tavaly február 9-én, az Európai Tanács rendkívüli ülésén Ursula von der Leyen szemléltette azt a hipotézist, hogy
de még nincs semmi konkrétum.
De az újdonság nem annyira a határok lezárásában rejlik, hanem abban, hogy ezeket a kezdeményezéseket az európai közösségi alapból, közpénzből finanszírozzák. A téglafalak, a szögesdrót és az elektromos sorompók között már sok fal található Európában, amelyek összerakva legalább ezer kilométeres hosszúságot érnek el – hívta fel a figyelmet a cikk szerzője.
Van, amelyik elválasztja a balti országokat Oroszországtól (335 kilométer), van, amelyet Görögország (40 kilométer) és Bulgária (176 kilométer) épített a törökországi határra, ehhez csatlakozik az, amelyet Magyarország emelt a térségben a szerb határnál (175 km) – sorolta a La Repubblica.
Nyitóképen a röszkei határon átszökő migránsok. Fotó: MTI / Ujvári Sándor