Hoppá: Amszterdam betiltja a kannabiszt a vöröslámpás negyedben

Az a jogállam, ahol vannak törvények, aztán azok bővülnek-szűkülnek, az emberek meg élik az életüket. És hol ezt csinálnak, hol azt, a törvény, rendelet meg le van sajnálva. Írhatnám szebben is..

Életem egyik legfelkavaróbb élménye a '90-es évek közepén történt velem, Amsterdamban. Barátainkkal napfényes időben sétáltunk a Dam térről a vasútállomás felé, nézegettük a szűk emeletes házak oromcsúcsán a kampókat, fotóztunk, azaz lerítt rólunk, hogy turisták vagyunk. Egyre több, borzalmas állapotú drogos jött oda hozzánk, belénk kapaszkodtak, sírtak, vagy csak ismételgették szavaikat, könyörgtek "csak egy gudenért". Ilyet addig nem láttunk, tapasztaltunk, bemenekültünk a legközelebbi kocsmába és hosszú percekig hatása alatt voltunk a történteknek. Később jártam az Angyalok városában, akkor már nem lepett meg, de ugyanolyan rosszul viseltem. Borzalmas, hogy az adott kultúrába nem tartozó drog, mivé tehet embereket.

"akik régóta panaszkodnak a turisták által okozott zavarokra" De akkor miért a kannabiszt tiltják be? Miért nem a turistákat? És ha a rendőrség eddig nem tudott fellépni a zavart okozó turisták ellen, miféle varázslat folytán tud majd fellépni ezután?

Ugattok össze vissza mint a kiskutyák. Közterületen tilos volt eddig is.