Újabb pancserpuccs: Bolsonaro radikális hívei ostromoltak Brazíliában

Talán a globális felmelegedés tehet róla, hogy az idióták hónapját 2021 után idén is januárban tartották április helyett: Jair Bolsonaro brazil exelnök támogatóinak jobbszéle tegnap lemásolta Brazíliavárosban azt, amit Washingtonban tavalyelőtt január 6-án Donald Trump volt amerikai elnök legelborultabb támogatói eljátszottak.

Vasárnap a volt elnök támogatói, a bolsonaristák az elnök által nyilvánosan szerepléseikor előszeretettel hordott műszálas brazil focimezbe öltözve megrongálták és rövid időre el is foglalták Brazília három hatalmi ágának csúcsintézményeit, a Három Hatalom terén háromszöges felállásban megtalálható Planalto-palotát (az elnöki hivatalt), a Legfelsőbb Bíróságot, illetve a Kongresszust. A rendőrség hétfő estefelé kezdte csak el visszavenni az irányítást a három épület felett.

Importált forradalom

A washingtoni Kongresszus 2021. január 6-i ostromával húzott párhuzamokat nem a véletlen szülte: gyakorlatilag

át Dél-Amerika legnagyobb hatalma.

A forgatókönyv a következő: miután egy szenvedélyes, összetartó és stabil kisebbség által rajongásig szeretett, de a társadalom szűk többsége által elutasított konzervatív elnököt (ez úgy áll Jair Bolsonaróra, ahogy Donald Trumpra) csekély különbséggel megverte nagy, öreg visszatérő balos ellenfele (ha van a brazil politikában Joe Bidenhez fogható régi bútordarab, az Lula elnök), a vesztes elnök utal arra, hogy a választást valamilyen módon elcsalhatták (Trump a levélszavazatokat, Bolsonaro Brazília 1996 óta működő elektronikus választási rendszerét kárhoztatta), a hatalom békés átadásának formális gesztusait nem teszi meg (sem Trump, sem Bolsonaro nem ment el utódja beiktatására, és nem gratulált ellenfelének), majd radikális támogatói kétségbeesett utolsó próbálkozást tesznek az eredmény erőszakos megfordítására.

A tavalyi brazil elnökválasztás kapcsán különösen nagy feszültséget okoz, hogy az még a 2020-as amerikainál is messze szorosabb volt (Lula mindössze 50,9-49,1-re nyert, míg Joe Biden győzelme – a szavazatok számát tekintve – 51,3-46,8 százalékos, markánsabb volt), és

Bővebben erről itt írtunk, a – nem túlzás: polgárháborúhoz közeli – brazil megosztottság lényege hasonló, mint az északolasz-délolasz ellentété: Észak- és Északkelet-Brazília szegény államai, melynek lakosságát a Lula korábbi elnökségére eső szegénységellenes programok emelték ki a nyomorból, Luláék és a Munkáspárt (PT) lekötelezettjei, míg a pogramok cechét fizető gazdagabb dél-brazil államok és a nagyvárosok népe inkább Bolsonaro pártjára, a Liberális Pártra (PL) szavaz.

Felvételek az ostromról

Gyanús a rendőri jókedv

Eddig az amerikai párhuzam, innen azonban már érdekességek és furcsaságok következnek: például az, hogy a Brazília fővárosába legalább negyven busszal érkező tüntetőket

miközben meneteltek a Három Hatalom terére, s átvették a hatalmat a fontos középületek felett. A brazil médiában olyan felvételek keringtek, melyeken egyes rendőrök kifejezetten kísérték a lázongókat a térre, mások pedig már a téren nevetve fotózkodtak velük.

Ráadásul az sem magyarázat, hogy a rendőrség nem számított hasonlóra: mióta Bolsonaro elvesztette a választást, a feszültség régóta forrong, valamiféle hatalomellenes túlkapásra nagyon is lehetett számítani. Bolsonaro rajongóinak legszélsőségesebbjei egész decemberben buszokat, autókat gyújtogattak, megpróbálták elfoglalni a szövetségi rendőrség székházát, mindenféle útblokádokkal akadályozták az élelmiszerek, gyógyszerek és üzemanyag szállítását, sőt, egy letartóztatott tüntető saját bevallása szerint bombát tervezett elhelyezni Brazíliaváros repterén – azaz meg akarták teremteni a káoszt, amellyel aztán megindokolhatnak egy katonai puccsot.

Közép-európai ésszel felfoghatatlan módon ugyanis a legelkeseredettebb bolsonaristák kifejezetten kívánatosnak tartották volna,

ezt követelve hetekig táboroztak a választás után különböző katonai bázisok előtt.

A Lula-párti brazil baloldal magyarázata a gyengécske rendőri fellépésre az, hogy Brazíliaváros Bolsonaro-párti kormányzója, Ibaneis Rocha összeszűrte a levet a felkelőkkel, és szándékosan tartotta vissza a beavatkozástól a rendőrséget. Maga az elnök úgy fogalmazott, „inkompetenciát, rosszhiszeműséget vagy rossz szándékot” mutatott a fővárosi karhatalom.

Lula ezért közvetlen szövetségi irányítás alá vonta Brazíliaváros rendőrségét január 31-ig. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor – amely mind Lula korrupciós ügye, mind Bolsonaro folyamatos, velük folytatott harcai kapcsán eminens politikai szereplővé lépett elő – még egy lépéssel továbbment a jogállamiság úttalan utain: Alexandre de Moraes legfelsőbb bíró, korábban Michel Temer munkáspárti kormányának igazságügy-minisztere nemes egyszerűséggel 90 napra felfüggesztette hivatalából a kormányzót, aki szerinte „fájdalmasan csendben” volt az ostrom kapcsán. (A kormányzó egyébként nyilvánosan bocsánatot kért a történtekért, és kirúgta biztonsági főnökét.)

Azóta a rendőrség legalább 300 érintettet tartóztatott le.

Bolsonaro a világ körül

A történtek kapcsán a volt elnök sem maradt csendben – annál is inkább, mert utódja jelentős részben őt tette felelőssé a szerinte „vandálok”, „neofasiszták” és „fanatikusok” által elkövetett támadásért.

és tweetjében úgy fogalmazott, bár „a törvény keretein belüli békés demonstrációk a demokrácia részei”, „a középületek maihoz, illetve a baloldal által 2013 és 2017 között művelthez hasonló kifosztása és elfoglalása azonban kivételek e főszabály alól.”

Az exelnök ezeket ugyanakkor már nem Brazíliából írta, Lula január 1-jei beiktatásának estéjén ugyanis elhagyta az országot, és a floridai Orlandóba ment – a brazil sajtó értesülései szerint azért, mert arra számít, hogy a Lula-kormány a koronavírus-járvány ultraliberális kezelése miatt a vele híresen rossz kapcsolatot ápoló Legfelsőbb Bíróság segítségével perbe fogná.

Az Istoé brazil lap úgy értesült, az exelnök épp Olaszországtól, távoli felmenői hazájától szeretne állampolgárságot kapni, hátha onnan majd nem adják ki Brazíliának.

A kérdés annál is inkább sürgető, mert két szélsőbaloldali amerikai kongresszusi képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez és Joaquín Castro már Bolsonaro kiadására szólították fel Joe Biden elnököt annak ellenére, hogy Brazíliától ilyen irányú kérés – bírósági eljárás hiányában – még nem érkezett. Biden elnök óvatosan fogalmazva ítélte el a történteket, szerinte az „támadás a demokrácia és a békés hatalomátadás ellen Brazíliában”, s hangsúlyozta, hogy „a brazil nép akaratát nem szabad aláásni”.

Bidennel egyetemben, a Nyugat főbb vezetői mellett felsorakoztak a történteket elítélni Latin-Amerika legkülönbözőbb rendű és rangú elnökei, különösen a balos különítmény. Chile részéről az újbalos Gabriel Boric elnök úgy fogalmazott, az épületfoglalás „gyáva és gonosz támadás a demokrácia ellen”; Gustavo Petro, Kolumbia baloldali elnöke szerint pedig „a fasizmus úgy döntött, puccsot indít” Brazíliában. De aggodalmának adott hangot Nicolas Maduro, Venezuela választási csalással hatalomra jutott kommunista diktátora is, aki elutasította „a Bolsonaro neofasiszta csoportjai által generált erőszakot,

Nyitókép: MTI/EPA/EFE/André Borges