A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos szerint Szerbiának részt kell vennie az EU-Nyugat-Balkán-csúcson.
A bővítés az Európai Unió három legfontosabb feladatainak egyike, ezért is lesz jelentős a december 6-i tiranai csúcs, amelyet az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetői részvételével tartanak, és nagyon fontos, hogy Szerbia is ott legyen a találkozón - hangsúlyozta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos pénteken Belgrádban.
Az uniós diplomata közölte: az uniós bővítésre, azon belül is a Nyugat-Balkánra, illetve Szerbia és az Európai Unió kapcsolatára ismét nagy figyelem vetül. Hozzátette:
Várhelyi Olivér rámutatott, hogy a szerb elnökkel két sürgető kérdésről is tárgyalt: az energetikáról és a migrációról. Előbbivel kapcsolatban leszögezte, hogy Brüsszel 2,5 milliárd euróval (1022 milliárd forint) támogatja a nyugat-balkáni térséget annak érdekében, hogy a régió kezelni tudja az energiaválság miatt kialakult helyzetet.
A következő év elején Szerbia ebből 165 millió eurót (67,5 milliárd forint) kap a háztartások támogatására, a többi pénzeszközzel pedig az energetika területén megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket és építkezéseket támogatják. Ezekkel Szerbia energiahordozók tekintetében az EU számára is belépési pont lehetne.
A migrációval kapcsolatban pedig közölte: senki nem tudja egyedül megállítani az illegális bevándorlókat, ezért összefogásra van szükség. Aleksandar Vucic szerb elnök a közös sajtótájékoztató jelentős részét azzal töltötte, hogy egy nappal korábbi heves kirohanásait igyekezett megmagyarázni.
Az államfő a belgrádi Pink Televízióban „terrorista söpredéknek” nevezte Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, az általa kinevezett új kisebbségi minisztert pedig „legalja csőcseléknek”. Aleksandar Vucic azzal magyarázta kirohanását, hogy amikor a koszovói szerbek védelméről van szó,
Hozzátette: a napokban dönt arról, hogy korábbi - hirtelen haragú - kijelentésével ellentétben végül elmegy-e a tiranai csúcsra, mert elege van már abból, hogy mindig azt hallgatja, hogy a Koszovóval fenntartott viszonyban mindkét félnek meg kell tennie mindent.
Elég a két oldalról szóló meséből, mi semmi mást nem tettünk az utóbbi időszakban, mint hogy tüzet oltottunk”
– húzta alá, majd hozzátette: az uniós biztos és a szerb kormányfő szerint is el kell menni tárgyalni Tiranába, de ő erről még nem hozott végleges döntést.
Vucic közölte: megértette a bírálatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Szerbia hangolja össze külpolitikáját az Európai Unióéval. Mint mondta: Belgrád nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, de fellépett azok ellen, akik Szerbián keresztül akarták megkerülni az unió szankcióit. A találkozó keretében Szerbia és az Európai Unió képviselői a pénzügyi partnerségről, a szerbiai migráció kezeléséről és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről szóló megállapodást írtak alá.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Az EU-csatlakozásunk huszadik évfordulóján az elemző arra figyelmeztet, hogy a balkáni bővítés is járhat politikai ellenállással.
Magyarország húsz éve az Európai Unió tagja. Mi történt azóta? Eközben a Közel-Keleten feszült a helyzet: Az USA támogatja Izraelt, vajon Európa is így tesz?
Az elnök-vezérigazgató elhintette, hol és mennyiért venne bankot.
Videóüzenetükben hangsúlyozták, „pofátlannak tartják, hogy Karácsony Gergely a Városligetbe jön ünnepelni és bájologni Gyurcsányékkal”.
Megdobban a szív: az Európai Bizottság elnöke Magyarország EU-csatlakozásának 20 éves évfordulója alkalmából üzent.
