Az európai sokszínűség, az európai kultúra védelmét szolgálná az, ha törődne a kérdéssel az európai unió. Interjú.
„Mi a célja a Soros-féle szervezeteknek, és mi az oka, hogy megváltozott a már említett intézmények küldetése?
Az látható, hogy civil szervezetek jelentek meg az Európa Tanács és az Európai Unió intézményei körül is. Szeretném felhívni a figyelmet a Grégor Puppinck által vezetett jogi intézet által készített átfogó tanulmányra, amely arról szól, hogy a Soros-féle szervezetek hogyan befolyásolják az Európai Emberi Jogi Bíróságot, illetve az Európa Tanács egyéb intézményeit is. Sokszor megjelennek szakértők ezen intézmények előtt, akik valamilyen módon mindig köthetőek a soros-féle szervezetekhez.
Puppinck leírja a tanulmányban, hogy hány olyan bíró van az Európai Unió Bíróságában, aki korábban Soros-féle szervezetnél dolgozott. A liberális, globalista ideológia tulajdonképpen foglyul ejtette az Európai Bíróságot és az Európa Tanácsot is, méghozzá szakértőkön, az apparátuson keresztül is. Ők befolyásolják a jelentések, ajánlások szövegét.
A folyamat úgy is leírható, hogy az Európa Tanácson belül megjelennek olyan új dokumentumok, amelyek új jogintézményeket, jogi eszközöket, társadalmilag védendő értékeket próbálnak meg bevezetni, új társadalmi csoportokra hívják fel a figyelmet, és ezekből szövegszerű ajánlások lesznek.
Majd ezt követően ezek a témák bekerülnek az akadémiai, egyetemi világba, ahol konferenciák szerveződnek, majd társadalmi csoportok, NGO-k felvállalják ezeket, és egy idő után megjelennek Brüsszelben az Unió intézményrendszerén belül is, ahol azután nagyon gyorsan követendő példaként jelennek meg, és adott esetben kötelező jogi normaként. Ezáltal lehet befolyásolni a teljes jogi rendszer alakulását.
Fontos eszközöknek számítanak a bíróságok, amelyek a kötelező érvényű normát alkotják, így különösen az Európai Emberi Jogi Bíróság. Tehát amíg egyes új témák megjelennek és egyes csoportok, mint az illegális migránsok, védelmet kapnak, addig egyes számunkra fontos, védendő értékek, mint a nemzeti kultúrák, egyszerűen kizárásra kerülnek az európai jogrendből.
Ha meg akarjuk nyerni a küzdelmet, ha azt akarjuk, hogy a számunkra fontos értékek megmaradjanak, így az őshonos nemzeti kisebbségek ügye a nemzetközi jogban is előre menjen, akkor minden eszközzel harcolnunk kell.
A harchoz a politikán túl a jogászok, a civil szervezetek, a tudományos világ, a média közreműködésére is nagy szükség van, mert látható, hogy a másik oldal a politika mellett intenzíven használja a politikán túli világot is a saját érdekei érvényesítése érdekében. De mi a harcot soha nem adjuk fel!”
Nyitóképen: Zsigmond Barna Pál. Fotó: Facebook
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
