A bájos csaló, aki átvágta a Szilícium-völgyet – ezért ítélték 11 évre Elizabeth Holmes-t

Ország-világ figyelt pénteken egy 38 éves nőre irányult, aki a kaliforniai San José bírósága előtt könnyek között próbált nagyívű beszédében hatást gyakorolni Edward Davila bíróra és a hallgatóságra.

– a tárgyaláson bemutatott performansszal azonban bírálói szerint a sajnáltatás grammra kimért mutatványát adta el a Theranos nevű egészségügyi techvállalat volt vezetője, akit azóta a világ egyik legnagyobb szélhámosaként könyveltek el.

Nem véletlenül:

a legnagyobb és legtekintélyesebb befektetőktől, például Rupert Murdoch médiamogultól, azzal az egyszerű ígérettel, hogy egy olyan kompakt minilabort fejlesztenek ki, amely egy csepp vérből készít gyorsan sokféle vizsgálatot. És ennek a kicsalt pénznek egy jelentős részét a befektetők bizony soha többé nem látják már.

Holmes története mind önmagában, mind kortárs korrajzként rendkívül érdekes. Nem véleten, hogy a The Wall Street Journal riportere, John Carreyrou könyvet írt róla Bad Blood: Secrets and Lies in a Silicon Valley Startup címmel; de készült róla dokumentumfilm az HBO-ra (The Inventor: Out for Blood in Silicon Valley); és idén még filmsorozatban is feldolgozták életét a Hulu szolgáltatónál, aminek az áthallásos The Dropout címet adták.

Az ügy kontextusához érdemes visszatekinteni:

s különösen kivették részüket ebből az egészségügyi startupok, amelyek néha bagatell problémákra kerestek megoldásokat, mások grandiózus tervekkel álltak elő. Noha a csillogó bemutatkozóvideók és élő események mögött a valóságban 10 startupból 9 végül elbukik, a lelkesedés töretlen, és valóban jó dolgok is születnek a szcénában.

Mindennek a középpontja természetesen továbbra is az Egyesült Államok (s azon belül is a Szilícium-völgy); az ország, ahol az átlagkereset, már ha bármilyen módon mérvadó is ez egy ekkora országban, a kelet-európai jövedelmek négy-ötszöröse, ugyanakkor – jó biztosító híján – az ember egészségügyi költségei csillagászati összegekre rúghatnak, elég csak a legegyszerűbb inzulinkezelésre gondolnunk. Vagyis

A Theranos alapítója, Elizabeth Holmes jól mérte fel, hogy mibe és hol érdemes kezdenie. És jól is csinálta. Ha, teszem azt, végigolvasunk egy „hogyan kerüld el a bukást egészségügyi startupként” gyűjtést, azt is látjuk, hogy Holmes szinte minden egyes pontnál készen állt a megfelelő kommunikációs bravúrra, hogy elhitesse befektetőivel, minden rendben, életük üzletét csinálják meg éppen.

Holmes a csúcson: Bill Clinton és Jack Ma Alibaba-alapító társaságában 2015-ben (Joshua LOTT / AFP)

1. Elhitette velük, hogy a kezében van valami igazán értékteremtő ötlet.

Mivel Holmes maga is félt az injekciós tűtől, így adta magát az igény: jó lenne ezt megspórolni valahogy. A vércukorszint megállapításához használatos ujjbegy-szúró alkalmatosság kevésbé fájdalmas, használják hát ezt; s egyúttal milyen jó lenne, ha már úgyis levették ezt a vércseppet, hatékonyabban és gyorsabban feldolgozni, mint a hagyományos laborok.

Hát még ha mindez egy asztali számítógép méretű kompakt egységben történik, és kiszűri a rákot, a HIV-et és még számtalan más betegséget!

Elképzelhető, micsoda távlatok nyíltak meg e csodás vízió nyomán: korai rákkezelésekkel, kiszűrt és gyorsan kezelt HIV-vel

pláne, ha a hozzávaló eszköz elfér egy bőröndben!

2. Azt is elhitette, hogy ő a tökéletes vezető egy ilyen cég élére

Elizabeth Holmes saját személyiségét is igencsak latba vetette: Steve Jobs, Mark Zuckerberg és Elon Musk korában a sokszor lenézett „vezérelv” egyfajta reneszánszát élte. Nem ritkán ő maga is fekete garbóban mutatkozott, igyekezvén rájátszani az ikonikus Apple-vezér stílusára (a tárgyalásra is feketében érkezett), kritikusai szerint mesterségesen elmélyítette hangját, egyszóval a show-ért élt.

Több életrajzi elemet is hozott más techguruk életéből: például, hogy 19 évesen, 2003-ban otthagyta a Stanfordot, hogy megalapítsa saját vállalkozását. Elizabethet az ősök szelleme is kísérthette, ugyanis kései leszármazottja volt a Fleischmann's Yeast céget alapító Charles Louis Fleischmannak (ráadásul ott a háttérben megbúvó magyar szál, ugyanis a kedves szépapuka magyar zsidó származású volt), ami inspirálhatta, legalábbis egy családi barátjuk szerint.

Egyrészt egy gyerekkori barátjának édesapja, Tim Draper szállt be elsőként egy egymillió dolláros csekkel, másrészt Holmes édesapja, Christian olyan amerikai kormányzati szerveknél töltött be vezetői pozíciókat, mint a más országok belpolitikájába beleszóló USAID, a környezetvédelemben utazó EPA vagy az amerikai kereskedelmi és fejlesztési ügynökség, a USTDA; édesanyja pedig a Kongresszusi Bizottság munkatársaként dolgozott; vagyis az összeköttetésekkel nem volt probléma.

Értelemszerűen a „nagy emberek” bizalmát is cége hitelességének növelésére használta fel,

George Shultz sztárközgazdász, Jim Mattis volt tábornok vagy Betsy DeVos volt oktatási miniszter.

Akinek az ötletét ilyen emberek validálják – ez a startup-kifejezés az ötlet életképességének visszaigazolására, amit a piacon szokás végezni amúgy –, az biztos nem házal rossz vízióval – gondolhatták a befektetők, s miután Rupert Murdoch is mögé állt a pénzével, minden gyanú eloszlott. Legalábbis egy időre.

A Holmes-sztoriból készült The Dropout sorozat előzetese

3. A transzparencia látszatát keltette, kommunikált, sokat

Noha viszonylag sokáig „lopakodó üzemmódban” dolgozott a cég, Holmes kalapozott és networkölt, 2010-re már csaknem 100 millió dollárnyi kockázati tőkét sikerült összeszednie, és olyan embereket találnia az igazgatótanácsba, mint a már említett Schultz.

Pedig 2013-ig weboldala sem volt a cégnek: eddig gyűjtötte az erőt, majd Holmes kapcsolatai segítségével berobbantotta a rakétákat. A háttérben – majd később vállaltan –

aki természetesen a vizsgálatok kezdetekor meglépett, Holmes pedig a szexuális bántalmazástól kezdve mindenfélével megvádolta a férfit, de ez mellékszál.

A lényeg, hogy Holmes kilépett a fényre, szerződést kötött Amerika második legnagyobb patikahálózatával, nem engedte ki kezéből a Theranos részvényeinek a felét, 2014-ben felkerült a Forbes listájára, mint az Egyesült Államok egyik leggazdagabb női milliárdosa, egy évre rá a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb emberei közé sorolta, a Glamour az év nőjét csinált belőle, a Pepperdine Egyetem tiszteletbeli doktora lett, volt az év üzletembere 40 év alatti kategóriákban, és így tovább.

4. Úgy tett, mintha az első ponttól a legvégéig készen állna valamiféle stratégiával

Illetve fontos volt az is, hogy végig úgy tett, mintha „a” termék kifejlesztésén dolgozott, és fenntartotta a látszatot, hogy minden ebbe az irányba tart.

Miközben időben visszafelé dolgozott saját legendásításán feketegarbóstul, a másik oldalt igyekezett elhallgattatni – azokat, akik ellenvéleményt fogalmaztak volna meg. Amikor támogató kellett, addig talpalt, amíg ezt meg nem oldotta: stanfordi orvosprofesszora, Phyllis Gardner közölte vele, hogy egyszerűen lehetetlen annyi adatot kigyűjteni pár vércseppből, amennyit Holmes szeretne. Más orvosprofesszorok is elhajtották, a fiatal nő azonban kitartó keresgélés után megtalálta Channing Robertsont, aki támogatni kezdte az ötletét. Ő cserébe csakhamar a Theranos első igazgatótanácstagi székében találta magát, ő pedig a kockázati befektetők felé egyengette Holmes útját.

Eközben Holmesék igyekeztek befogni a száját azoknak, akik valamilyen módon jelezni kívánták a problémákat – jelesül, hogy az ötlet nem működik, a zászlóshajó nem hogy léket kapott, de eleve nem tudna fennmaradni sem a vízen; ennyire kicsi mintából egyszerűen nem lehet annyi adatot kinyerni.

Alkalmazottak fenyegetőzésekről, zsarolásról, kirúgásról meséltek, sőt, ahogy nőtt a gyanakvás a Holmes-Balwani párosban, úgy az eszközparkot az alkalmazottak megfigyelésével, egymástól való elszigetelésével, a terek bekamerázásával és őrzésével egészítették ki.

Aztán, ahogy mondani szokás, a mennyezet repedezett: a Theranos a Walgreensszel, az egyik legnagyobb amerikai patikahálózattal kötött szerződésnek megfelelően több kísérleti minilabort munkába állított, használatukra betanították a gyógyszertárosokat, és az orvosi rendelők helyett ide terelték a betegeket.

Ám pontos helyett téves diagnózisokatt kaptak,

akik aztán más utakon-módokon deríthették ki busás összegekért, hogy egyébként kutya bajuk sem volt.

Vagyis gyakorlatban is megbukott a nemes vízió, s ezt egyre kevésbé lehetett eltitkolni, például azzal, hogy suttyomban más cégek diagnosztikai gépeivel korrigálták az eredményeket a botrányok után.

A bukás után: Holmes a bíróság előtt 2019-ben (Yichuan Cao / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

A lejtő mélyre visz, és még nincs vége

Aztán jött a The Wall Street Journal veterán újságírója, John Carreyrou, aki egy orvosi szakértőtől kapott fülest: valami bűzlik a Theranos körül. Carreyrou hosszú hónapokig nyomozott, korábbi alkalmazottakkal készített interjúkat, dokumentumokat, bizonyítékokat gyűjtött,

Utóbbiak persze megpróbálták őt is elhallgattatni: ügyvédjükkel, David Boies-szel perrel fenyegették a lapot, ha publikálják a cikkeket, de a riporter nem tágított.

A lejtő csúszós és meredek volt eztán: 2016 januárjában a kaliforniai Newarkban kiderült, hogy a személyzet képzettsége, eljárásai és felszerelése sem megfelelő, márciusban a hibák kijavításának elmaradása miatt a szakhatóságok kétéves tilalmat javasoltak Holmeséknak labor üzemeltetésére, júliusban már a vérvizsgálati szolgáltatástól is eltiltották a céget; a Walgreens pedig otthagyta őket.

Majd jöttek a perek: 2017-ben Arizona állam az 1,5 millió eladott, fals eredményű vérvizsgálat miatt, ami még csak 4,65 millió dollárjába fájt a cégnek. Eközben rájuk szállt az FBI csalás elleni csoportja, meggyanúsítva őket. Balwani ezzel párhuzamosan a befektetők átverése miatt került eljárás alá: olyasmiket állítottak ugyanis, mint hogy a Védelmi Minisztérium is használja az eszközeiket. De hazudtak a pénzügyi beszámolókban is.

Holmest kiebrudalták a cégtől, szavazati jogát és részvényeit is hátrahagyta. Majd lassan, 2018-ban megindult maga a csődeljárás. Abban az évben publikálták Carreyou könyvét, amely a teljes morális megsemmisülés felé lökte a startup-kalandornőt.

S végül jött a bírósági ítélet, legalábbis Holmes esetében: januárban kimondták bűnösségét, most pénteken pedig eldőlt, mit kap érte:

Ha csak nem fellebbez – ezt december 2-ig megteheti, a BBC szerint meg is teszi, védői 18 hónap házi őrizetet szerettek volna elérni –, büntetését 2023 áprilisában kell megkezdenie, miután megszüli második gyermekét.

Mert közben meglehetősen ügyesen használta fel személyi potenciálját: enyhítő körülményként számolták el kiskorú gyermekét és jelenlegi terhességét, valamint, hogy végül a csődeljárással a befektetők anyagi kárának zöme megtérült, és 800 helyett „csupán” 110 millió dollár, 45 milliárd forint lett a kár.

Holmes maga könnyek között kért elnézést a történtekért, és olyanokat mondott, mint hogy „le vagyok sújtva, testem minden sejtjével sajnálom a kudarcokat, mély fájdalmat éreztem azért, amin az emberek átmentek, mert elbuktam”.

Balwaninál még függőben az ítélet, de ő valószínűleg még többet kaphat majd első fokon.

A kérdésre pedig – mégis hogyan lehet ekkora összeggel legombolni a legnagyobb befektetőket – a válasz szomorúan egyszerű: sok és nagyon ügyes hazudozással – még ha most Holmesék ügye példát is statuál mások számára.

Persze, ha azt nézzük, hogy a teleshop-reklámok működnek, virágzik az MLM-csodaipar, és még mindig sokan járnak jósnőhöz, igazán nem nehéz elhinni, hogy a varázslat új neve „technológia”, amit éppúgy nem kell érteni, elég hinni benne. Sőt, nem is a varázslatban, hanem a varázslóban – a karizmatikus, vizionárius cégvezetőben.

Nyitókép: Joshua LOTT / AFP