A magyar miniszterelnök a finn NATO-csatlakozás kapcsán tisztázta a felröppent pletykákat.
Orbán Viktor még előző csütörtökön jelentette be, hogy mikor szavazza meg Magyarország Finnország és Svédország NATO-tagságát. Ennek kapcsán röppentek fel olyan pletykák, hogy a NATO-csatlakozás kapcsán Finnország és Svédország a magyar kormányfő „túszaivá” váltak.
Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő a Twitter-oldalán tisztázott: „Kedves Sanna Marin, igaz barátok között nem kell kérni, hogy tisztázzuk a dolgokat:
Magyarország soha semmilyen más kérdést nem kötött és nem is fog kötni az uniós pénzek ügyéhez.
Ez igaz többek között Finnország NATO-csatlakozására is. A kormány támogatja, az Országgyűlés pedig a 2023-as ülésszak kezdetén napirendre tűzi a ratifikálását.”
Nyitókép: Mandiner Archív
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
