Az orosz Levada Központ közvélemény-kutató intézetének vezetője szerint a háború kezdetével „totális információs cenzúrát vezettek be, üldözni kezdték az újságírókat, bloggereket. Több mint 230 médiumot zártak be”.
Az orosz lakosság konkrétan háborút várt – fogalmazott a Levada Központ – Oroszország egyik „legpatinásabb” közvélemény-kutató intézetének – vezetője az Indexnek. Lev Gudkov elmondta, idén két nagy tévedése volt: amikor azt gondolta, hogy az orosz lakosság tömegesen tiltakozik majd a háborúval, majd a mobilizációval szemben.
Kiderült, a háború meghirdetése után néhány nappal készítettek egy közvélemény-kutatást, amely akkor 68 százalékos támogatottságot mutatott a „művelet” mellett. Márciusra ez 83 százalékra nőtt, majd kicsit csökkent, és hónapokon keresztül 75-76 százalék körül mozgott. A mobilizáció meghirdetése után szeptemberben a támogatottság csökkent, de októberben megint visszatért az előző szintig, és jelenleg körülbelül 72-74 százalékot tesz ki.
Az intézetvezető szerint ebből az olvasható ki, hogy
az ukránellenes kampány sok évig folytatódott az orosz nyilvánosságban, már az első, 2004-es narancsos forradalomtól kezdve.
Lev Gudkov leszögezte, az orosz lakosság konkrétan háborút várt. Felmérték azt is a tavaly év végén, hogy a társadalom ki ellen tartja legvalószínűbbnek a háborút. Kiderült,
míg 37 százalékuk Ukrajnát nevezte meg.
A háború kirobbanása után az intézetvezető szerint „totális információs cenzúrát vezettek be, üldözni kezdték az újságírókat, bloggereket. Több mint 230 médiumot zártak be” – mondta Lev Gudkov, majd hozzátette: a lakosság egy szűk kör kivételével semmilyen információhoz nem jutott az események menetéről. Szerinte ez az oka annak, hogy kezdetben a közvélemény viszonylag nyugodt volt, távolságtartó, és bezárkózó: „nem is akartak hallani semmi olyat, ami kellemetlen lehet a füleiknek”.
A propaganda nagyon hatékony dolog” – fogalmazott az intézetvezető. Szerinte az elnök egy kényszerű konszenzust hoz létre: egyrészt izolálja a közösséget a nemkívánatos véleményektől, másrészt egy nagyon agresszív interpretációját adja a jelenlegi eseményeknek. „A nap 24 órájában tömeges agymosás zajlik, amit nem lehet elkerülni” – teszi hozzá a kutató.
Nyitókép: Mikhail Metzel / POOL / Sputnik via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
