Magyarország már 1920-ban is rosszfiú volt az oroszokkal karöltve, mindenhol máshol demokrácia volt – tudjuk meg egy brüsszeli kiállításból

Érdekes dolgokat tudhatunk meg arról, hogyan értelmezik a történelmet az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben. Itt található az Európai Történelem Háza. A múzeum kiállítása a vonatkozó honlap tanúsága szerint „a  mítoszoktól és felfedezésektől egészen a 20. századi zűrzavar és rend kialakulásáig kalauzolja végig a látogatókat Európa történelmének útján, és Európa jövőjével kapcsolatos kérdések végiggondolására késztet”. 

Az olvasónk által küldött képek szerint azonban inkább a kiállítás anyagának és értelmezésének összeállításakor lett volna mit végiggondolni.

Így ábrázolják például az 1920-as évet:

Az ábra szerint 102 évvel ezelőtt Európában mindösszesen két helyen alakult ki tekintélyelvű rezsim: Magyarországon és Oroszországban. Természetesen lehet a Horthy-korszak első évét – dacára az általános választójognak – tekintélyelvűnek értékelni, de ha azonos mércével mérünk, azt látjuk, hogy hasonló volt a helyzet Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában is, míg Olaszországban és Németországban a formális demokratikus körülmények ellenére véres harcok zajlottak az utcán a jobboldali és kommunista szabadcsapatok között. Finnország pedig éppen egy 37 000 halálos áldozatot követelő polgárháborúból lábalt ki azokban az években. 

Annál is inkább fokozódhat kritikánk a kiállítással szemben, mivel nemcsak a fenti képen látott 1920-as évre, hanem az első világháborúra vonatkozóan az alábbiakról informálják a látogatót:

„Az első világháborút követően Európában mindenhol demokrácia volt, két kivétel volt: az egypártrendszer által irányított Szovjetunió, és Magyarország, ahol korlátozták a demokratikus jogokat” – mondják az egyik videóban. ( A fenti mondat második fele hallható csak a videón, mivel olvasónk beszámolója szerint már így is rossz szemmel néztek rá, amiért rögzítette a látottakat és hallottakat.)

Olvasónkat azonban még ennél is jobban felháborította, hogy a kiállítás szerint „közös európai örökségünk” közé tartozik a gyarmatosítás és a népirtás is.

„Nyilván dühös voltam a kiállítás láttán. Teljesen korrekten indult a kiállítás, az európai integráció történetét magas színvonalon és ferdítések nélkül mutatta be, de aztán engem sokkolt ez a rész, amely a mi ( értsd: magyar) örökségünknek is tekinti a gyarmatosítást” – írta olvasónk.