Fokozódik az ukrán menekültek elleni erőszak Németországban

A külső falak kivételével teljesen leégett csütörtök reggelre a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban található Groß Strömkendorf határában álló fogadó, ahol tizennégy ukrajnai menekültet szállásoltak el ideiglenesen – jelentette több német lap is. A tűzvészben szerencsére senki sem vesztette életét, de az épület teljesen használhatatlanná vált. A ház nádteteje könnyen lángra kapott és teljesen megsemmisült. A rendőrség abból indul ki, hogy szándékos gyújtogatás okozta a tüzet, de további részleteket egyelőre nem közöltek.

Az eset érthető módon megrázta a német közvéleményt. A községben azt is tudni vélik, hogy

bár ennek az égő épületről közzétett fényképeken már nincs nyoma.

A rongálás és a gyújtogatás között valószínűleg tényleg van összefüggés, ennek nyomán a balliberális nyugatnémet értelmiség ismét elővette az „új tartományok” náciproblémáját. Mások szerint a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) menekültellenessége állhat a háttérben, megint mások szerint Friedrich Merznek, a kereszténydemokraták (CDU) pártelnökének nem kellett volna „szociális turizmussal” megvádolnia az ukrajnai menekültek egy részét, és akkor nem lett volna gyújtogatás sem.

Nem ez az első hasonló támadás

A helyzet azonban az, hogy Németországban azért annyira

A Groß Strömkendorf-i gyújtogatás kapcsán sokan felidézik a harminc évvel ezelőtt a szintén ebben a tartományban található Rostockban kitört zavargásokat. A Hanza-város Lichtenhagen nevű negyedében található menekültszállást négy napon keresztül ostromolták a helyi és a nyugatnémet tartományokból érkezett szélsőjobboldaliak, a rendőrség pedig képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Az épületet, amiben vietnami menekülteket szállásoltak el, a szélsőségesek fel is gyújtották, de a lakóknak szerencsére nem esett bántódásuk.

A múlt héten a türingiai Apolda városában kellett kivonulniuk a tűzoltóknak egy menekültszálláshoz, amit valaki megpróbált felgyújtani. Az elkövetőnek sikerült meggyújtania az épület elé hordott fát, ami az egy palackban otthagyott acetiléngázzal együtt hamar nagy kárt okozhatott volna a menekültszállásban, de a tűzoltóságnak idejében sikerült megfékeznie a lángokat. Ez közel sem az első ilyen eset volt az ukrajnai háború kitörése óta.

Egyre gyakoribb a politikailag motivált erőszak Németországban

Németországban általánosságban növekvő tendenciát mutat a politikailag motivált bűncselekmények száma. A majdnem teljesen karanténban töltött 2020-as év után a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) nyilvántartása szerint

A BKA statisztikái alapján minden szélsőbaloldali politikai bűncselekményre körülbelül két szélsőjobboldali jut.

Érdekes adalék, hogy a hivatal összesítése szerint a szélsőbaloldal egyébként hagyományosan erőszakosabb, mint a szélsőjobb. Az idegenellenes bűncselekmények túlnyomórészt „természetesen” továbbra is a szélsőjobboldal reszortjához tartoznak, de megemlítendő, hogy a szélsőbaloldali motivációjú xenofób bűncselekmények száma is növekszik.

Az viszont nem teljesen állja meg a helyét, hogy a menekültszállások és külföldiek ellen elkövetett bűncselekmények túlnyomórészt Németország keleti tartományaiban történnek. Egy 2019-ben közölt tanulmány szerint a külföldiek és a menekültek ellen elkövetett támadásoknál egyre kevésbé játszanak fontos szerepet azok a faktorok – a szélsőjobboldali pártok erős politikai jelenléte, az alacsonyabb életszínvonal és a demográfiai szempontok –, amelyek sokakban azt a benyomást keltik, hogy a menekültszállások és a külföldiek elleni támadások afféle keletnémet specialitások.

Átterjedhet a menekültek elleni erőszak

Jäckle és König kutatásuk végére arra a következtetésre jutnak, hogy

– és a 2015–2016-os menekültválság esetében váltak is.

Mindez független attól, hogy az adott járás lakóinak fele AfD-szavazó-e, vagy sem. A kutatók szerint az átterjedést olyan, „a politika és a média által is felkapott események” erősítik, mint kutatásuk esetében a 2015-ös kölni szilveszter éjszakája. Azon az éjjelen migránsok csoportjai számtalan bűncselekményt követtek el a Rajna-parti városban ünneplőkkel szemben, Jäckle és König adatai alapján pedig a következő fél évben Németország-szerte emelkedni kezdett a menekültellenes bűncselekmények száma. Kutatásuk egyébként azt is megerősíti, hogy Kelet-Németország bizonyos részein, például Szászország egyes régióiban tényleg számos ilyen bűncselekményt követnek el – de közel sem csak ott.

Ez nem fest túl biztató képet a németországi ukrán menekültek jövőjével kapcsolatban. Ha feltételezhetjük, hogy az ukrajnai háború és az európai szankciós politika következményeként kialakult pénzügyi, megélhetési és energiaválság, sőt, akár a Groß Strömkendorf-i támadás is képes olyan, „a politika és a média által is felkapott eseményként” működni, mint a hírhedt kölni szilveszter, akkor nagyon valószínű, hogy a közeljövőben tovább fog emelkedni az ukrajnai menekültek ellen elkövetett bűncselekmények száma Németországban.