A zenész szerint Európa minden nemzete az amerikai oldalon áll, kivéve minket.
November 12-én az Arénában ad életműkoncertet Bródy János és úgy készül, hogy lehet, ez lesz számára az utolsó, írja a hvg. Hozzátették: hamarosan bemutatnak egy sajátos portréfilmet is a 76 éves, „rezignált nyuggerről”, aki új dalokat viszont nem ír, mint mondja, amiket most gondol a világról – a háborúról, a tanárok helyzetéről, a magyar demokráciáról –, nem dalba valók.
A háborúról
Az interjúból kiderül, hogy a háborúról például ezt gondolja: „A most dúló háború ugyan Ukrajna földjén pusztít, de az valójában Amerika és Oroszország háborúja.” Szerinte az amerikaiak minden olyan segítséget megadnak a hazájuk szabadságát védő ukránok támogatására, ami remélhetőleg még nem jelent világháborút. De az orosz fenyegetések mintha azt jeleznék, hogy
Gondoljunk csak bele, elmélkedik Bródy, 1939-ben Németország is a németek védelmére hivatkozva támadta meg Lengyelországot, ami a második világháború nyitánya volt.
„Ezt a magyarok akkor még sokáig nem érezték elég komoly veszélynek. A lakosság még akkor is inkább a hétköznapi gondjaival volt elfoglalva – mit lehet olcsón kapni és mivel lehet fűteni télen –, amikor már kiküldték az orosz frontra a magyar hadsereget. És egészen addig nem vették komolyan, amíg 1944 márciusában a németek megszállták az országot, és aztán már nagyon keményre fordultak a dolgok. Nem szeretnék ilyen történelmi analógiákba mélyen belemerülni, de ha ez Amerika háborúja Oroszországgal szemben, akkor itt valójában a NATO áll szemben az oroszokkal. Európa minden nemzete szilárdan az amerikai oldalon áll, kivéve egyet, a magyart, ami egyébként már két világháborút elveszített.
Nagyon nem szeretném, hogy a következőben sem a győztes oldalán állnánk. A maihoz hasonló hintapolitikát folytattunk már a második világháború előtt is”
– bocsátkozik történelemleckébe a zenész.
Hozzátette: „Az utóbbi 30 év számomra mindenestül kiábrándító. Az utolsó olyan éveim, amikor bizakodva néztem a jövőbe, az a nyolcvanas évek végén volt. És még valami: Magyarország sokáig nagyra becsült ország volt, mert 1956-ban képes volt a szovjet birodalom túlerejével szemben is hősiesen fellépni. Valójában az ötvenhatos hősök,
a pesti srácok emlékét gyalázzák azok, akik ma az ukrán harcosokkal szemben az oroszok számára keresnek valamiféle mentséget.”
Az oktatásról, a művészek szerepéről
Az oktatással kapcsolatban elmondta, hogy szerint az értelmiségnek,
hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik a valóságos állapotokról tudósítanak. „Mindig bosszankodva hallgatom, hogy közérdekű információkat milyen nehéz megszerezni. Mintha titkolózna a hatalom, és nem szeretné, hogy a közönség belásson a színfalak mögé. Az az érzésem, hogy az általános morális felfogás nagyon különböző a társadalom különféle rétegeiben.”
Nyitókép: Nyitókép: MTI / Mohai Balázs
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
