Nyércek miatt bukik a balos kormány Dániában – előrehozott választás jön!

A stabilitásra épülő politikai rendszer megrendülőben van Dániában, a kisebbségi kormány bajban van, nem tudott kifarolni az előrehozott választások megrendezéséből. A szociáldemokraták a parlamentben kisebbségi kormányként kormányoznak, külső támogatással tudnak működni a törvényhozásban, az egyik szövetségesük, a Szociálliberális (Radikale Venstre) párt pedig

Az ultimátum az volt, hogy Mette Frederiksen a őszi parlamenti ülésszak nyitóülésén, kedden jelentse be az előrehozott választások megrendezését. A kormányfő ezt visszautasította, de halvány utalást tett arra, hogy szerdán esetleg bejelentést tehet, ahogy arra is kitért, hogy ha a parlamenti többség is azt akarja, nem tudnak ennek útjába állni.

Az ülésszakot megnyitó keddi beszédében – amely hagyományosan egy egyfajta évértékelő beszéd is a mindenkori miniszterelnök részéről Dániában – Frederiksen a gazdaság állapotáról, a klímaváltozásról, a jóléti rendszer megerősítéséről és a nemzetközi biztonsági helyzetről értekezett. A „biztonság” szót hétszer is hangsúlyozta a felszólalásában – jegyezte meg a The Local nevű dán lap.

A szociálliberálisok tudomásul vették, hogy a nyitóbeszédben formai okokból nem akart a választásról szót ejteni a kormányfő, de  szerda éjfélig hosszabbították meg a határidőt. A miniszterelnök benne is maradt: a marienborgi kormányfői rezidencián

Mette Frederiksen sajtóértekezleten jelentette be az előrehozott parlamenti választások megtartásáról szóló döntését

Miért lett botrány a nyérc-ügyből?

A koronavírus-járvány elején

Ennek nyomán 17 millió nyércet öltek meg és temettek el „tömegsírokban” Dánia több vidékén – ahogy erről nyáron már részletesen írtunk.

A hatósági intézkedés ellen nemcsak az állatvédők tiltakoztak, de leginkább a prémelőállító szektor. Dánia a bunda és a prémkabátok első számú előállítója az EU-ban, az iparágat azonban teljesen tönkretette a nyércek leölése.

Másrészt, az ügy áttekintésére létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság június végén közzétett jelentésében megállapította: az állam óriási összegeket fizetett ki kártérítésként az állattartóknak és a prémes cégeknek,

Ennek jele volt az, hogy az intézkedést követően a kormányfő 2020 novemberében menesztette a földművelési minisztert, letolva magáról a felelősséget, és később a parlamenti vizsgálat során is megúszta az alkotmányos felelősségre vonást.

A politikai igazság pillanata azonban 2022 októberében jött el: a kiírt előrehozott választás igazából Mette Frederiksen politikai túléléséről vagy eleséséről szól majd.

Válság válság idején

A belpolitikai élet mostani felpezsgését az elemzők inkább negatív fejleményként értelmezik, és sokan látják felelőtlennek a bizalmatlansági indítvánnyal zsaroló szociálliberálisokat.

A kormányválságot ugyanis egy nagyobb krízis idején generálják: a múlt héten Dánia a nemzetközi közösség figyelmének középpontjába került, miután eddig még nem azonosított elkövetők a dániai Bornholm partjai közelében felrobbantották az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1, illetve 2 gázvezetékek helyi szakaszát. A párt vezetője, Sofie Carsten Nielsen azonban elhárította a bírálatokat,

A következő választás időpontja 2023. június 4-e lett volna, elvileg a kormánynak csak háromnegyed évet kellett volna kihúznia addig. A kis párt ultimátuma azonban lehetetlenné tette az időhúzást, a kisebbségi kormány nem tudja kitölteni mandátumát.

Mette Frederiksen miniszterelnök a dán parlament új ülésszakának nyitóülésén beszél Koppenhágában 2021. október 5-én

Mik a politikai esélyek?

Ha kiírják az előrehozott parlamenti választást, akkor azt még idén megrendezik, a kimenetele pedig semmiképpen sem tűnik kedvezőnek a miniszterelnök és pártja számára: Mette Frederiksen népszerűsége mélyponton van, a legutóbbi felmérések szerint pedig egy esetleges megmérettetésen

– igaz, a közvélemény-kutatások a hibahatáron, 3 százalékon belül mérik az ellenzék előnyét. És van olyan mérés is, amely egymandátumos szocdem előnyt jelez novemberre: a 179 fős parlamentben, a Folketingben 86 képviselői helyet a „vörös blokknak”, és 85-öt a „kék blokknak”.

Ha ellenzéki győzelem lenne, a liberálisok pártelnöke, Jakob Ellemann-Jensen lenne Dánia miniszterelnöke, a „vörös blokk” választási győzelme esetén pedig a Szociáldemokrata Párt vezetője, aki jelen esetben Mette Frederiksen.

vezetője, a liberálisok egykori elnöke, a volt miniszterelnök Lars Løkke Rasmussen azonban a két blokk közül egyik mellett sem tette le a voksát, ő egy nagykoalíció létrehozását favorizálná. 

A kormányzó Szociáldemokrata Párt tömegbázisa továbbra is nagy és erős, bár már a nyérc-ügy előtt észlelhető volt, hogy a járványkezelés felemás sikere, a környezetvédelmi témák elhanyagolása, a városi szavazórétegük növekvő bírálata miatt a támogatottságuk csökkenni kezdett – augusztusi adatok szerint 2015 óta nem volt ilyen rossz a támogatottságuk. A kormányfő azonban a 2020-as eset révén nyáron kitört botránya miatt egyértelmű politikai örvénybe került, és ez mérhető kihatással van a kormánypárt megítélésére is.   

Nyitókép: nyércfarm Dániában (Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP)