Egész Európa fegyverkezik: az egekbe emeli védelmi kiadásait Litvánia
A litvánok ezt javasolják a nyugati szövetségeseknek is.
2021 májusában a belarusz hatóságok leszállásra kényszerítettek egy Ryanair-gépet, hogy letartóztathassanak egy körözött ellenzéki aktivistát. A nemzetközi jogot súlyosan megsértő ügy óriási botrányt kavart, az EU állami terrorizmussal vádolta Belaruszt. Az eset idején szolgált belarusz légi irányító most elmesélte, konkrétan mi történt.
2021. május 23-án délelőtt a minszki légi irányítók leszállásra kérték a Ryanair 4978-as, Athénból Vilniusba tartó járatának pilótáját, mert a belarusz hatóságoktól azt az információt kapták, hogy ismeretlenek pokolgépet helyeztek el a gépen.
A repülő leszállását követően a titkosszolgálatok emberei azonnal őrizetbe vették a gépen utazó belarusz ellenzéki újságíró-aktivistát, a NEXTA Telegram-csatorna korábbi főszerkesztőjét, a 26 éves Roman Protaszevicset és barátnőjét, a 23 éves joghallgató Szofia Szapegát.
– ő kegyelmi kérvényt írt nyáron Lukasenka elnöknek.
Az EU az esetet gépeltérítésnek minősítette, a belarusz hatóságok tettét pedig állami terrorizmusnak – az ügy után az unió beutazási tilalmat vezetett be a belarusz légitársaság gépeire.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tavaly vizsgálatot indított az eset körülményeinek tisztázására, januárban publikált jelentésében pedig megállapította: a belarusz hatóságok szándékosan
Az ICAO a vizsgálat keretében interjút készített több szemtanúval, döntéshozóval, többek között a pilótával tárgyaló légi irányítóval is, aki az eset után Lengyelországba disszidált. Az ő elbeszéléséról készült jegyzőkönyv alapján a Politico uniós portál írt riportot az események menetéről.
Az eltérített gép, a Ryanair 4978-as járatának útja a Flightradar24 nevű weboldalon – ezt mutatja egy tüntető 2021. május 24-én Krakkóban – forrás: Beata Zawrzel / NurPhoto via AFP
Május 23-án reggel 9 óra 50 perc körül két öltönyös ember lépett be a minszki repülőtér irányítótornyának vezérlőszobájába, és
ezért a gépet a belarusz légtérbe való berepülését követően leszállásra kell kérni.
A reggeli műszakra beosztott légi irányító az egyiküket felismerte: Leonyid Csuro volt, a belarusz repülőtéri navigációs rendszer üzemeltetőjének, a Belaeronavigácijának a vezérigazgatója. A másik ember a belarusz titkosszolgálat, a KGB embereként mutatkozott be. A két férfi az irányítóközpont ügyeletes vezetőjével diskurált, majd a vezető szólt a légi irányítónak, hogy egy Ukrajnából érkező Ryanair járatot kell értesíteni, ugyanakkor arra nem adott utasítást, hogy az ukrán légi irányítókat is értesítse.
Kicsivel később egy tucat email érkezett a minszki és más európai repülőterek postafiókjaiba – a Hamasz nevében küldött fenyegető üzenetben az állt, hogy egy gép a litván főváros, Vilnius fölött fel fog robbanni, ha a palesztin szervezet követeléseit nem teljesítik. (A Hamasz azonnal jelezte, hogy ez hamis hír, nem az emberei állnak az akció mögött.)
A légi irányító ekkor saját mobilján rögzítette a személyszállító gép pilótájával folytatott 39 perces beszélgetését, mert attól tartott, hogy a hivatalos kommunikációs csatorna hangrögzítését törölni fogják. A hangfelvételen jól hallható, hogy a beszélgetés során többször
mit kell mondania a pilótának.
A Ryanair pilótája a szokatlan üzenetre azonnal gyanakvással reagált: a parancs megerősítését kérte, majd azt is megkérdezte az irányítótoronytól, hogy konkrétan honnan származik a bombafenyegetés információja, később pedig azt is, hogy milyen módon tudták meg.
A KGB-s ember erre közölte: emailen érkezett fenyegetés a repülőtér címére. A pilóta többször is visszakérdezett, hogy melyik reptér hatósága kérte a kényszerleszállást, a vilniusi vagy az athéni? Ezt követően pedig a veszélyeztetettség színkódját kérte, amire a titkosszolgálati személy a legsúlyosabbat, a vörös jelzést kérte közölni vele.
A légi irányítók a kötelező biztonsági protokollra hivatkozva tehát leszállásra kérték a Boeing 737-800-as pilótáját,
Az előzetesbe helyezett Roman Protaszevics a belarusz hatóságok embereivel rendezett közös sajtótájékoztatón 2021. június 14-én Minszkben – forrás: Stringer / Anadolu Agency via AFP
Az ICAO-jelentés szerint az ominózus emaileket az ismeretlen feladók csak akkor küldték el a címre, amikor a gép már megkezdte a leszállást – vagyis ez egy megrendezett ürügy volt.
A légi irányítók
így – ahogy a felvételen hallható – a KGB-s tiszt idegesen beszél telefonon a vélhető felettesével arról, hogy a Ryanair pilótái valószínűleg szándékosan húzzák az időt, amíg kiérnek a belarusz légtérből.
A gép tehát végül leszállt Minszkben, de a landolást követően a Ryanair tizenkétszer kért megerősítést a belarusz hatóságoktól, de nem kaptak választ. Az utasokat leszállították, a gépet átvizsgálták (nem találtak semmit), majd az utasok visszatérhettek a gépre öt utas kivételével. Az öt közül kettő Roman Protaszevics és barátnője volt, a másik háromnak nyoma veszett:
Az ICAO-jelentés szerint az utasok mobiltelefonos fotóin látható egy figura, aki a leszálló utasokat fogadta az épületben – az interjút adó belarusz légi irányító felismerte: a kényszerleszállást a toronyból levezénylő KGB-s ember volt.
Nyitókép: Roman Protaszevics és barátnője, Szofia Szapega az őrizetbe vételük idején egy öt nappal később, 2021. május 26-án közölt fotókollázson – forrás: AFP PHOTO / TELEGRAM CHANNEL NEVOLF
Fotó: AFP