Sokan világnézeti összecsapásként tekintettek a mostani választásokra.
A brazil Legfelsőbb Választási Bíróság bejelentése szerint a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás vasárnapi második fordulóját Bolsonaróval szemben.
Lula az érvényes voksok 50,9 százalékát, míg Bolsonaro a 49,1 százalékát szerezte meg.
harmadik ciklusa 2023. január 1-i beiktatásával kezdődik el.
Ahogy korábban írtunk róla: a mostani választás tétje igen egyszerűen összefoglalható: jobbra vagy balra megy Brazília. A jobboldal vezetője az a Jair Bolsonaro, aki 2019 óta tölti be az államfői tisztséget. Bolsonaro nem rejtette véka alá, hogy politikai tevékenységét keresztény-konzervatív értékek mentén végzi, aki rendpárti üzenetekkel nyert négy éve választást.
Legnagyobb ellenfele Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már betöltötte az államfői tisztséget. A markánsan baloldali politikus a brazil politikai jobboldal régi ellenfele. Éppen emiatt
A közvélemény-kutatások a választások előtt azt jósolták, hogy Lula a szavazatok 47 százalékára számíthat, míg Bolsonaro 33 százalékot kaphat. Mindkét fél jobban teljesített a vártnál.
Nyitókép: EVARISTO SA / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Pedig csak egy kézenfekvő kérdést tettek fel neki.
Lesz itt elnökválasztás, de még népszavazás is.
Az ukrán állampolgárok egy népszavazáson dönthetnének a a következő elnök személyéről és a békeszerződés elfogadásáról.
Legalább akkora jelentőséggel bírhat, mint a félidős amerikai választás vagy a brazil szavazás.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
