A történész szerint az sem volt életszerű kinyilatkozás a magyar miniszterelnök részéről, hogy „ez nem a mi háborúnk”, mivel ennek a háborúnak vannak különböző stádiumai, amik alól mi sem vonhatjuk ki magunkat.
„A fenyegetőzése semmiképpen sem indokolt, hiszen nem gondolható, hogy félnie kellene. Azt sem gondolom, hogy a környezetében lennének olyanok, akik puccsra készülnének. A orosz társadalmat is olyan hosszú időn át dolgozták meg és hangolták Ukrajna ellen, hogy a nagyobb része támogatja ezt a háborút” – mondta Sz. Bíró Zoltán a Hírklikk munkatársának.
Sz. Bíró szerint
ahol nincsenek orosz katonai sikerek, ott retorikailag kell pótolni azt, ami nem sikerül a frontvonalakon.”
Máig tisztázatlan, hogy valójában miért is indították az ukrajnai háborút. A történész szerint „Putyin mind magát, mind a környezetét meg tudta győzni arról, hogy ukránok nincsenek is, Oroszország pedig akkor nyeri vissza globális súlyát és erejét, ha nem engedi el Ukrajnát”. Véleménye szerint a hajdani orosz birodalom részleges visszaállítása Putyin rögeszméjévé vált, „a háború megindításának végső magyarázata ez lehet”.
Még az sem biztos, hogy ha pár hetes villámháború után eléri a célját, leállt volna a harcokkal az orosz elnök”
– vélte a szakértő.
Sz. Bíró Zoltán szerint az sem volt életszerű kinyilatkozás a magyar miniszterelnök részéről, hogy „ez nem a mi háborúnk”. „Ennek a háborúnak nyilván vannak különböző stádiumai, amik alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. A nyugati szankciók következtében pedig a történelmi tapasztalatok ismeretében vélhető volt, hogy egy autokrácia beleáll a szankciós politikával szembeni küzdelembe. Ennek elemei pedig kihatnak Magyarországra is, ami látható volt előre.”
Az tény, hogy egyelőre Putyin viszontzsarolhat az energiapotenciállal”
– mondta.
„Viszont az is tény, hogy jövőre ezt már nem játszhatja el, hiszen a gázt például nem tudja más piacok felé átirányítani” – tette hozzá a szakértő.
Nyitókép: Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
Már, ami a bombázásokat illeti. Zelenszkij szerint viszont nem, ez pedig jó indok arra, hogy a közelgő tárgyalásokra már egészen más állásponttal érkezzen.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
