Az igazságügyi miniszter szerint Brüsszel boszorkányüldözést folytat hazánk ellen.
Az európai ügyekért is felelős magyar tárcavezető azt mondta a Diário de Noticias című portugál lapnak., „badarság”, ami az EP által elfogadott jelentésben szerepel, hogy Magyarország "már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia".
„Az Európai Parlament meghatározásánál fogva politikai intézmény, tehát politikai ideológiai többségekkel működik. Négy évvel ezelőtt volt egy hasonló jelentés, és most, négy évvel később, itt van a következő. Az ő politikai küldetésük, hogy
boszorkányüldözést folytassanak egy olyan ország ellen, amely nem fogadja el, hogy az ideológiáját az Európai Parlament határozza meg”
– fogalmazott Varga Judit.
Azt mondta, hogy „tagjai vagyunk az európai klubnak, de a nemzeti érdekek számunkra prioritást élveznek”.
„Valódi problémákkal kellene foglalkozni”
Kiemelte, hogy nehéz idők járnak. Az energiaárak az egekbe szöktek, Magyarország szomszédságában háború dúl, recesszió van a láthatáron.
„Az Európai Parlamentnek tehát a valódi problémákkal kellene foglalkoznia. Nem lehet 12 évig farkast kiáltani. A jelenlegi kormány 2010-ben került hatalomra, és azóta dolgozik a magyar emberekért” – jelentette ki a miniszter.
Úgy vélekedett, hogy ellenfeleik „addig nem lesznek elégedettek, amíg Magyarországon nem lesz liberális kormány”.
Szavai szerint az EP nem tiszteli a szabadságot, a demokráciát, az emberi méltóságot, tiszteletlen a magyar állampolgárokkal szemben.
Megjegyezte, hogy nagyon konstruktív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal a valódi kérdésekről.
A tárcavezető egyetértett azzal a felvetéssel, hogy nem tisztességes a helyreállítási forrásokat a jogállamiság tiszteletben tartásától függővé tenni. Az európai költségvetéshez semmi köze annak, hogy az emberek miként nevelik a gyermekeiket vagy mit gondolnak a bevándorlásról - vélekedett.
„Nem lehetnek feltételek, csak azért, mert mi másképp gondolkodunk a családpolitikáról. Úgy gondolom, hogy a Bizottság a megoldás része, az Európai Parlament pedig végzi a politikai munkáját” – tette hozzá.
Varga Judit azt mondta,
egy olyan kontinenst, ahol tiszteletben tartják a családokat, a nemzeti szuverenitást, valamint a tagállamok közötti együttműködést.
A miniszter, aki Lisszabonban járt, kiemelte, hogy pénteken nagyon jó beszélgetést folytatott a portugál EU-ügyi államtitkárral, akinek elmagyarázta, hogy Magyarországnak földrajzi és történelmi okokból sokkal nehezebb lemondania az orosz fosszilis forrásokról.
A magyar kormány is sajnálja, ami az ukrán emberekkel történik – folytatta a tárcavezető. Kárpátaljai magyarok halnak meg Ukrajnáért harcolva, magyar áldozatai is vannak a háborúnak. Magyarország több mint egymillió menekültet fogadott eddig.
„Az egyik kérdés az, hogy mit érzünk, hogyan ítéljük el az orosz agressziót, hogyan tudunk segíteni humanitárius szinten, de a másik dolog az energiaellátás valósága. Az egész gáz- és energiaellátási infrastruktúra kiépítése nem magyar döntés volt. Ez az 1960-as években épült ki, és akkoriban Magyarország a Szovjetunió része volt. Most olyan helyzet állt elő, amelyet ez a politikai döntés okozott. Nem tudjuk egyik napról a másikra kicserélni a csővezetékeket” – fogalmazott.
„Nem arról van szó, hogy ki szolidáris Ukrajnával, mert az nyilvánvaló. Ebben a pillanatban orosz gázra van szükségünk. Ennek semmi köze Putyinhoz vagy a háborúhoz.
Üdvözöljük a Portugálián és Spanyolországon keresztül történő összekapcsolásra vonatkozó terveket,
és ez az a terület, ahol az európai szolidaritás érvényesülhet” – mondta Varga Judit.
A miniszter a visegrádi négyek (V4 - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) közötti együttműködésről is beszélt. Azt mondta, biztosítja mindazokat, akik „most boldogan mosolyognak, mert azt hiszik, a V4-ek már nem erősek”, hogy ez nem igaz, „mindig is erősek voltunk”. Lengyelország ugyanúgy gondolkodik a bevándorlásról, a családpolitikáról, és „ezekben a kérdésekben továbbra is egymás mellett állunk” – olvasható az interjúban.
(MTI)
Nyitókép: Varga Judit Facebook-oldala
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
A Shell hangsúlyozta, egyedi, elszigetelt esetről van szó.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
