Lehet újabb háború a Balkánon a szerb-koszovói csörte miatt?

Komoly etnikai-államközi konfliktus alakulhat ki egy rendszámtáblákról szóló szimpla, ámde régóta húzódó vita miatt Koszovó és Szerbia között.

Az egykor Szerbiából kivált, albán többségű Koszovóban a kormányzat arra akarja kötelezni a jellemzően a Koszovó északi részén élő szerb kisebbséget, hogy a koszovói hatóságok által kiadott rendszámtáblákat helyezzenek el autóikon a szerb rendszámok helyett. Ma mintegy 50 ezer koszovói szerb használ ugyanis szerbiai rendszámokat és igazolványokat a koszovói dokumentumok helyett.

A cserék határideje most következett el – ámde végül Koszovó elhalasztotta a hétfői határidőt, mivel a tiltakozó szerbek vasárnap folyamán

A rendszámtábla-konfliktus története nem most kezdődött, lapunk hasábjain 2021 szeptemberében írtunk az akkori fejleményekről. A 90 százalékban albánok lakta Koszovó északi részén többségben lévő szerbek akkor blokád alá vettek két fontos szerb-koszovói határátkelőhelyet, Jarinjét és Brnjakot, miután Koszovó viszonozni kezdte Szerbia húsz éve folytatott gyakorlatát a rendszámokkal kapcsolatban. A Koszovóba belépő, szerb rendszámú autókról leszedik a koszovói határőrök a szerb rendszámot, és 5 euró ellenében 60 napig érvényes, ideiglenes koszovói rendszámot pattintanak fel a helyébe – írta akkor Kohán Mátyás lapunkban.

A két ország vezetése – s közben ne feledjük, Szerbia máig nem ismeri el Koszovót független államként – arrogáns hatalmi játszmába kezdett egymással, aminek a helyben élő civilek lettek a kárvallottjai, s végül a koszovói szerbek kerültek lehetetlen csapdahelyzetbe.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk: a rendszámok elismerése egyenlő az őket kibocsátó ország elismerésével, s miután Szerbia nem ismeri el Koszovó létezését, logikus módon nem engedhet be határain egy szerinte nem létező ország zászlaját viselő rendszámmal felszerelt kocsikat. A szerbek viszont múlt szeptemberben felháborodtak azon, hogy ugyanezt Koszovó is eljátssza velük, hiszen ezzel ismét bizonyítj, hogy: létező, valós állam, amelynek ugyanolyan joga van más országok autósaival packázni, mint Szerbiának.

Mint korábban írtuk: komplikálta a helyzetet, hogy

– s mivel igyekeznek jelét adni annak, hogy az ország, amelyben élnek, számukra nem létezik, 80 százalékuk szerb rendszámú autóval közlekedik.

Ez mindkét irányban fűti a konfliktust: a pristinai kormány a határátlépést lassító, ráadásul pénzbe is kerülő kellemetlenkedéssel igyekszik rábírni szerb állampolgárait, hogy legyenek kedvesek végre koszovói rendszámot hordani, azaz elismerni az ország létezését – a helyi szerbek viszont ezt nem csak érzelmi, de praktikus okokból sem szeretnék, hiszen akkor meg Szerbiába átlépve kellene átrendszámozniuk autóikat.

Szirénazaj és határjelenetek Koszovóban

A minimum egy éve tartó konfliktus az elmúlt napokban forrósodott fel újra, ahogy közelgett a koszovói kormány által kitűzött határidő a rendszámtáblák cseréjére.

a Jarinje és Bernjak határátkelők felé vezető országutakon, szerbek lakta koszovói területeken vasárnap. A koszovói hatóságoknak ezért le kellett zárniuk a határátkelőket.

A koszovói rendőrség szerint lövések is eldördültek, amiket állításuk szerint „rendőri egységek felé irányítva” adtak le, de szerencsére senki nem sebesült meg.

„A Koszovó északi részén fekvő települések általános biztonsági helyzete feszült” – idézi a Reuters a koszovói KFOR-missziót. A balkáni országban több mint 3700 NATO-katona teljesít békefenntartó szolgálatot, vasárnap folyamán olasz katonákat láttak a szerbek lakta Mitrovica térségében. A KFOR részéről közölték: közelről figyelik az eseményeket, és készek közbelépni, ha a stabilitás veszélybe kerül.

A Reuters arról is ír: dühös tüntetők albánokat vertek meg, akik megkerülték az útzárakat.

ezúttal szeptember 1. a határidő – folytatódik tehát az intézkedés tavaly óta történő halasztgatása, miközben a szerbek továbbra is hajthatatlanok. 

A koszovói engedményre azután került sor, hogy az ország miniszterelnöke, Albin Kurti és Vjosa Osmani államfő találkoztak Jeffrey Hovennier amerikai nagykövettel, röviddel a rendszámtáblás határidő lejárta előtt.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője mindenesetre üdvözölte a halasztást. Megszólalt Moszkva is – Oroszország a hagyományos szövetségesét, Szerbiát támogatva szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Maria Zakharova, az orosz külügy elhíresült szóvivője „alaptalan, diszkriminatív szabályoknak” nevezte a koszovói törekvéseket a helyi szerbek rendszámjainak megváltoztatására. 

Vasárnap folyamán Vucic szerb elnök azt közölte:

Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti erre Vucicot az erőszak szításával vádolta meg.

Koszovó addig is külön dokumentumot követel meg a Szerbiából Koszovóba lépő személyektől a belépés engedélyezéséhez – ami válaszlépés Belgrád hasonló intézkedésére, amit a Szerbiába lépő koszovóiaktól követelnek meg. 

Hétfő folyamán Koszovó belügyminisztere elmondta: a halasztás csak akkor lép érvénybe, ha a tüntető szerbek megszüntetik az útzárakat – amik viszont még a Balkan Insight legutóbbi, hétfő délelőtti híradása szerint is ott vannak az utakon.

Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi illetékese szerint a koszovói kormány célja „Észak-Koszovó inváziója”, a „szabad mozgást védelmező és túlélésükért küzdő koszovói szerbek” ellen.

A szerb-koszovói határhelyzet tehát megoldatlan, és egyelőre még reményteli előrelépés sincs az ügyben.

Nyitóképen: amerikai NATO-katona egy koszovói szerb útzár mellett (Armend NIMANI / AFP)